A szlogenünk úgy szól, hogy a csillagászat és a földrajz egysége a fényképezőgép objektívjén keresztül. Tehát nappalról ismerős tájakat, városokat jelenítünk meg az égbolt látványosságaival egyetemben. Az együttes kompozícióban meg kell állnia a helyét külön a földi és külön az égi mondanivalónak is, de talán inkább a csillagászati vonal az, amely igazán egyedivé varázsolja ezt a stílust. A szűkebb értelemben vett asztrofotónál viszont több, ugyanis a tájelemekkel együtt mindenki számára könnyen értelmezhetők ezek a képek, és nem csak a beavatott szakma értheti meg. Épp emiatt vált olyan népszerűvé. Veszprémieknek talán a vár mögötti holdkeltés képemmel szemléltethetném a stílust legegyszerűbben: a várról tucatjával készülnek a képek, és a kelő Holdról is születik mindig jónéhány felvétel. A kettő együttes kompozíciója az asztrotájkép, amely viszont már egy egyedi és látványos ábrázolási forma, csillagászati és földjazi vonatkozással.

 

 

Az angol elnevezést talán a leghelyesebb lenne gyorsított képsorozatnak lefordítani, amely egyúttal már utal készítésük technikájára is. A lényege, hogy sokszáz képet rögzítünk egymás után egy éjszaka leforgása alatt, és ezt gyorsítva, mozgóképként játszuk le. Erre a hosszú expozíciók szükségessége miatt jelenleg a inkább a fotó- és kevésbé a filmes technika alkalmas. Hatásos és egyben nagyon szemléletes felvételek kerülnek majd terítékre.

 

 

A társaság már megalakulásakor nagy nemzetközi rangot vívott ki magának, ugyanis a témában a legjobbaknak tartott fotósokat hívták meg maguk közé. Bevallom, hogy annak idején csak álmodoztam arról, hogy egyszer majd én is részt veszek a projektben. Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy a munkám elérje a társaság által kéviselt elit színvonalát. Igazán magaménak éreztem ezt a stílust, ugyanis mindhárom tartópillére (csillagászat, földrajz, fotográfia) közel állt a személyiségemhez. Végül, amikor Közép-Európára is kiterjedt a territoriális igényük, óriási megtiszteltetésként engem kértek fel a tagságra. Azóta nagyon elhivatott lettem mind a fotózási stílust, mind a TWAN képviseletét illetően.

 

 

Régebben a csillagászatnak jobban vonzott a tudományos, mint az esztétikai oldala. Csillagvizsgálómat is pl. a kettőscsillagok mérésére építettem fel, és fejlesztettem a műszereket. Ez sikeres vállalkozás volt, ugyanis a US Naval Observatory az én családnevem alatt jegyzett be két új felfedezésű kettőscsillagot LAD 1 és LAD2 néven. Később rájöttem, hogy digitális asztrofotózás sokkal színesebb számomra annál, hogy egész életemben mérési sorokat produkáljak. Így egy változatosabb, élményszerűbb terület felé fordultam.

Mizser Attilától, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkárától kaptam ezt a nevet, aki egy kiállításomat úgy nyitotta meg, hogy előtte épp egy Egry József tárlatot látogatott meg, aki közismerten a Balaton festője. Az én akkori kiállításomon sok balatoni témájú asztrotájkép szerepelt, így ő, számomra igazán megtisztelő párhuzamot vont a neves elődöm munkájával. Kétségtelen, hogy egyik kedvenc fotózási területem a Balaton-felvidék, amelyhez több szállal is kötődöm.

Nehezen. Sok szervezés és egy empatikus társ szükséges hozzá. Nagyon fontos számomra, hogy a négy fős családom ne érezze tehernek a szokásostól eltérő életformámat, és mindent meg tudjak nekik adni, mind morális, mind anyagi éretlemben. Ez a hétköznapokban azt jelenti, hogy akkor megyek fotózni, ha már lefektettük a gyerekeket. Ebből kifolyólag nagyon keveset alszom, amelyen majd változtatni kell... Persze, a párom is megérti, hogy mennyire lételemem az ég alatti munka, így abszolút mellettem áll. Sőt, mára már komoly kritikusommá fejlődött, ami azt jelenti, hogy miután elkészült egy új képem, elsőre neki mutatom meg, és ő kőkemény kritikának veti alá.

Tavaly, a Csillagászat Nemzetközi Évében részt vettem a TWAN harminc országon átívelő kiállítás sorozatán a párizsi UNESCO székháztól az USA-ig. Hazánkban a Nemzeti Múzeumban debütált az anyag, amely azóta folytatja országjáró körútját. Emellet fut egy kisebb saját anyagom is, amely sorra kapja a meghívásokat. Egyszóval hihetetlenül örülök annak, hogy a közönségnek ennyire tetszik a munkám. Mivel kamerámmal szoros kapcsolatban vagyok az ég aktuális történéseivel, így permanensen publikálok is a NASA oldalain, a National Geographicnál és a TWAN-nál is természetesen; hogy csak a legfontosabbakat említsem.

 

 

 

 

Fel akarom térképezni Magyarország éjszakai arcát, amelyet aztán közzétennék többféle módon (könyv, dvd, kiállítások stb.) Már sok anyag összegyűlt hozzá, de távol van még a vége. Legalább két-három év kell még hozzá. De nem sürget semmi és senki, így nem szorítják korlátok a munkámat. Emellett egy fontos irányvonal lesz majd a time-lapse, amely zenei aláfestéssel együtt nagyon hálás, de egyúttal rendkívül időigényes téma.

 

 

 

Csillagaink és tájaink asztrotájképeken keresztül

Szervező: Pannon Egyetem

Cím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. (B épület)

Szeptember 24.

18:30-19:15

Az asztrofotózás a fotográfia speciális területeként az égitestek digitális fényképezésével foglalkozik. Ezen belül a legnépszerűbb irányzat az asztrotájkép, amely tájképekkel egyetemben árbázolja a csillagos ég látványosságait. Így a nappalról ismerős tájakkal, épületekkel könnyebben értelmezhetők a csillagászati léptékek. Bemutatásra kerülnek majd szűkebb környezetünkben - Balaton-felvidék, Bakony - készült képek, majd kitekintést nyújtunk távolabbi vidékek, külföldi tájak felé is. A képek számos kiállításon szerepeltek már nagy sikerrel. Érdekes színfoltja lesz az előadásnak a timeplapse videók vetítése, amelyekben mozgókép formájában felgyorsítva élhetjük majd át az éjszakák eseményeit.