ALKALMAZOTT (INTERJÚ) METEOROLÓGIA - DR.VARGA ZOLTÁN

A  napokban azt hallottam, hogy ezen a vidéken, mármint Magyarországon, pontosabban a Kárpát- medencében az egyik legnehezebb előre jelezni az idõjárást. Igaz ez?

Akik ezzel foglalkoznak, azt állítják, hogy ez így van. Ismerőseim is gyakran felelőssé tesznek akár az időjárás - számukra - kedvezőtlen alakulásáért, akár annak - szerintük - pontatlan előrejelzéséért. Nekik is mindig azt válaszolom, hogy az időjárás alakításáért elsődlegesen más szinten kell felelőst keresni, az esetlegesen pontatlan előrejelzésekért pedig a szinoptikus meteorológusokat szidják (bár szerintem nem szolgálnak rá a kritikára). Mi, agrometeorológiával foglalkozók csupán azt vállaljuk, hogy elmagyarázzuk, az éppen aktuális időjárás miért kedvezőtlen a mezőgazdasági növények számára...

Miért van az, hogy ha Párizsban azt mondja, hogy 12:10- kor elered az eső, akkor az emberek 12:09-kor maguk fölé emelik az ernyőt, mert tényleg esni fog, itt viszont össze-vissza beszélnek?

Nincs tapasztalatom a francia ember lélektanát illetően. London belvárosában járva viszont sokaknál láttam esernyőt napsütéses időben is. Valószínűleg nálunk a meteorológia is olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá. Ugyanakkor nem vagyok benne biztos, hogy ez csak a magyarokra jellemző. Azt hiszem, az amerikai Mark Twain-től származik a mondás, miszerint mindenki az időjárásról beszél, de senki sem tesz érte. Az időjárás egy nagyon kézenfekvő téma két idegen találkozásakor, hiszen ez mindenkit érint, tehát - elvileg - érdekel is. Ma egyébként úgy aktualizálhatnánk Twain vicces mondását - kevésbé humorosan - miszerint mindenki az éghajlatváltozásról beszél, de senki sem tesz ellene.

Mennyi lesz télen egy kiló kenyér? Most mennyi? Ön tudja?

Optimista vagyok ebben a kérdésben: bolttól függően 850-1000 g körül lesz. Kb. most is annyi lehet. Az emberek persze hajlamosak az élelmiszerárak alakulásáért is az időjárást okolni, de a kettő közötti összefüggés inkább sztochasztikus, mint determinisztikus (azaz sok más tényező is szerepet játszik az árképzésben). Ezt jól jellemzi, hogy a meteorológiai viszonyok élelmiszerárakra gyakorolt hatása általában kedvezőtlen időjárású években kifejezettebb.

Érdemes-e gyereket csinálnom, marad-e víz mire felnő, vagy ihat paradicsomlevet? Ha marad, neki érdemes lesz-e.

Mivel nem ismerem a genetikai állományát, nem adhatok megfontolt választ erre a kérdésre. Talán Czeizel professzor úr tudna segíteni... Egyébként a gyerekvállalást minden felelősségteljes embernek javaslom: új dimenziókat nyit az ember életében, segít az egyéni lét szűkre szabott korlátain túl gondolkodni. Aki a légkörrel foglalkozik, melynek működését inkább földtörténeti, mintsem történelmi vagy pláne emberi léptékben érdemes vizsgálni, ez az egyéni érdekeken túlmutató gondolkodás elengedhetetlen (lenne). Szerintem paradicsomlevet senkinek sem érdemes innia, de ez erősen szubjektív megállapítás. Azért az objektíve jó hír, hogy az anyagmegmaradás elvének megfelelően várhatóan 30 év múlva is kb. 2 milliárd köbkm lesz a Föld teljes vízkészlete. A nagy kérdés persze az, hogy ennek mekkora része lesz ténylegesen hozzáférhető édesvíz. Most kb. 0,03 %-a. Ennek lényeges csökkenése meteorológiai okokból nem várható.

Ön hogyan készül a jégkorszakra és mit javasol másoknak?

Szem előtt tartva, hogy geológiai értelemben jelenleg is egy jégkorszakban éljük minden egyes napunkat (hiszen ezt a korszakot definció szerint /akár a sarkvidékeken és a magashegységekben/ az állandó jégtakaró jelenléte jellemzi), jómagam e napok mindegyikére pihentető alvással, kiadós reggelivel, valamint alapos tisztálkodással és fogmosással
készülök. Másoknak is ezt javaslom. (Komolyra fordítva a szót: másfél éves kislányom éjszakai fogzási gyötrelmei miatt a pihentető alvás és három éves nagylányom kora reggeli aktivitása /"Apúúú, nem akajok többet ajudni!"/ miatt a kiadós reggeli sokszor csak terv marad, de a tisztálkodásból és a fogmosásból nem engedek! Vegyük komolyan az egyéni
higiéniát a jégkorszakban is. Eddig - földtörténeti skálán - ebből volt lényegesen kevesebb!)

Igaz az, hogy a szarvasmarhák hátsójából távozó gázok nagymértékben gyorsítják az üvegházhatás következtében gyorsuló felmelegedést?

Igaz, sőt! Nemcsak a szarvasmarhák hátsójából távozó metán üvegházhatású... A nagymértékben jelző - tekintve e gáz légkörbeli csekély arányát, illetve a földi üvegházhatásban játszott ne meghatározó szerepét - viszont erősen véleményes.

Nemrég tornádó söpört végig Mezőkövesd közelében. A matyó nénik számíthatnak arra, hogy legközelebb sem értik majd, hogy mit láttak?

Matyó nénije válogatja. Az önképzés iránt nyitottabbak valószínűleg jobban tudatában lesznek e nagyenergiájú légköri jelenség klalakulását befolyásoló tényezőknek. Kérdés, hogy ez ad-e nekik vigaszt az elsodort tetőkért?

Van-e valami, amiről szívesen mesélne, amin mostanában dolgozik, amit mostanában kutat?

Sok érdekes dologgal foglalkozom mostanában - és legalább annyi unalmassal (ez utóbbiakkal természetesen kényszerből). Inkább az előbbiekből villantanék fel néhányat. Szakterületem, a légkör és a mezőgazdaság kapcsolatát vizsgáló agrometeorológia "mostohagyereke" a gazdasági állatokra gyakorolt időjárási és éghajlati hatások vizsgálata(agrozoometeorológia, ha le szabad írni egy ilyen kifejezést). Néhány kollégával ilyen jellegű kutatásokat is végzünk néhány éve. Eddig is tudtam pár okot, hogy miért foglalkoznak ezzel kevesen, de most még inkább megértem azokat, akik maradnak a "hagyományos" légkör-növény kölcsönhatás vizsgálatoknál.

Izgalmas új kutatási területet jelentenek számomra a vadnövényfenológiai vizsgálatok. Ez azt jelenti, hogy nem a termesztett, hanem az emberi behatásoktól mentesebb vadontermő növények fejlődésének elemzésén keresztül próbáljuk "tetten érni" egy esetleges éghajlatváltozás biológiai hatását.

Mivel az éghajlattal kapcsolatban nagyon sok és nagyon vegyes minőségű információ jut el az emberekhez, ezért a kutatás mellett különösen fontosnak tartom, hogy tudományterületem eredményei eljussanak az érdeklődő laikus hallgatósághoz is - olyan egyetemi előadások vagy ismeretterjesztő előadások formájában, amelyeken a hallgatók nagyobbik része ébren tud maradni akár 30 perc után is. Ebbe a sorba illik (remélem) a Kutatók Éjszakája 2010 rendezvénysorozat keretében tartandó előadásom, melyben egy gyakran hangoztatott, könnyen érthető és alapvetően téves, leegyszerűsítő elképzelést tervezek tényszerűen cáfolni egy esetleges felmelegedésnek a hazai növénytermesztés szerkezetére gyakorolt hatását illetően.