GMK blog (gerlóczymarcikutat)2010. 09. 23.
DR. BERTÓK BOTOND - MESTERSÉG ÉS INTELLIGENCIA
Milyen módon tudnak a cégek hozzájutni a bemutatott
optimalizálási képességekhez és mennyi nyereséget hozhat
ez számukra? Hogyan kapcsolódnak a logisztikai tervező és követő rendszerek a vállalatirányítási rendszerekhez?
Miben jobb és mennyivel drágább egy integrált biztonsági
megoldás a hagyományos biztonsági rendszereknél?
A logisztikai rendszerek hatékonysága közvetlen hatással van mindennapi életünkre. Egyrészt, biztosítja, hogy hozzáférjünk olyan termékekhez, melyek nem a közvetlen környezetünkben képződnek. Másrészt, költsége beépül a termékek árába. Harmadrészt, a környezeti terhelése is meghatározó. Mindezek a lapján ezen rendszerek hatékonysága alapvető fontosságú. A hatékonyság javítását szolgálják azok az informatikai rendszerek, melyek kidolgozásán a „Logisztikai rendszerek információs technológiája” kutató-fejlesztő központban is dolgozunk. Ilyen rendszerek a követőrendszerek akár műholdas eszközökkel, mint a GPS, akár logisztikai azonosítók alapján mint a vonalkódok, vagy a rádiófrekvenciás azonosítók. A követőeszközök folyamatos információkat biztosítanak a logisztikai folyamatok történéseiről, de nem tudják, hogy ezek a történések a céljainknak megfelelnek-e vagy sem, ahhoz tudnunk kell azt is, hogy minek kellene történnie. Éppen ezért, egy korszerű átfogó logisztikát támogató rendszerben már a folyamatok tervezése is számítógéppel történik, majd szimulációval láthatóvá válik a tervezett történések időbeli lezajlása. Ezután a követés és a szimuláció összevetéséből automatikusan kiszűrhetőek a tervek és a valós történések eltérései. A tervezés során lehetőség van a döntések támogatására, hogy a lehető legjobb folyamatokat tervezzük meg, vagyis optimalizáljunk. A Műszaki Informatikai karon rendelkezésre álló, a világ élvonalába tartozó elméleti eredmények alapján dolgoztunk ki ilyen optimalizáló rendszereket számos gyakorlati folyamat támogatására az útvonaltervezéstől, a fuvarszervezésen át a teljes ellátási láncok átfogó tervezéséig. Az önök által kutatott rendszerek elérhetőek-e a piacon? Korábban több cég számára készítettünk testre szabott megoldásokat, melyeket ma is használnak napi munkájuk során. Az utóbbi két évben pedig nagyrészt áttértünk olyan megoldások kidolgozására, ahol a rendszerek hozzáféréséhez nem kell szoftvert telepíteni és üzemeltetni, hanem elő lehet rájuk szolgáltatásként fizetni és interneten keresztül webes felületen használni. Ezeket a „szoftver mint szolgáltatás” megoldásokat nagy informatikai cégek fejlesztik és működtetik, mi pedig tipikusan a nagy hozzáadott értékű optimalizáló modulokat adjuk hozzá. Milyen hatékonyságnövelés érhető el, ha valaki ilyen rendszert használ egy "hagyományossal" szemben? Önmagában a folyamatok követése is hozhat megtérülést mert a hibák gyors azonosítása majd kiküszöbölése csökkenti azon hatásait. Legnagyobb gazdasági hatással azonban az optimalizálás bír, mert ember számára átláthatatlanul összetett folyamatok esetén a számítógép sokkal jobb megoldásokat talál, mint egy döntéshozó számítógépes támogatás nélkül. Fuvarszervezésnél, jármű vagy személyzet hozzárendelésnél általában 7-10% megtakarítás várható, de volt olyan gyakorlati feladat, ahol a korábbi folyamatnál közel 30%-al olcsóbban sikerült ugyanazokat az igényeket kielégíteni. A közösségi alapon fejlesztett térkép kellően megbízható-e, egy ilyen komoly szolgáltatás esetén? A térképek három fő kérdése, hogy mennyire részletes, hogy milyen gyorsan követi a változásokat, és természetesen az hogy mennyibe kerül. Piaci szolgáltatások fejlesztéséhez használható fizetős térképek nagyon drágák, a közösségi térképek ingyen vannak. A fizetős térképek egyenletesen részletesek, míg a közösségi térképek részletessége a környéken lakók aktivitásától függ. Ugyanakkor, a változásokat a közösségi térképek általában gyorsabban követik. Hogy egy helyi példával szemléltessem: a 8-as főút Márkót elkerülő szakasza a Google és TomTom interneten elérhető térképein ma még nem szerepel, míg a közösségi alapon fejlődő Turistautak.hu vagy OpenStreetMap.org térképein igen. Fuvartervezés szempontjából további nehézséget okoz, hogy Magyarországon a helyi utakat a 3200 önkormányzat maga üzemelteti, így joga van rá olyan korlátozásokat tenni, mely befolyásolja a teherautó forgalmat, de nehéz erről információhoz jutni. Ugyanakkor, az internetes társadalom kezd elég érett lenni ahhoz, hogy a közösségi térképeket az információk kellően megbízható forrásának tekinthessük, ugyanúgy mint például a Wikipedia szócikkeit. Miért érdemesebb ezt használni, mint egy egyszerű gps-t? Az egyszerű navigációs eszközök tipikusan legrövidebb és leggyorsabb utat tudnak meghatározni két cím vagy címek egy adott sorrendű sorozata között személyautóval. Logisztikában tipikusan a legolcsóbb és leginkább megbízható útvonalat keressük speciális korlátok alá eső (például hosszú, nagy tömegű) járművekkel, érintendő címek egy listáját megadva, de a bejárás sorrendjét nem megkötve. Az egyszerű GPS-ek se legolcsóbb, se legmegbízhatóbb útvonalat nem adnak, általában nem veszik figyelembe a jármű méretét, és nem tudják kiszámolni címek legkedvezőbb bejárási sorrendjét. A feladat általában még ennél is összetettebb, az áruk mennyiségét figyelembe véve kell a járműveket összeválogatni, átrakodási pontokat meghatározni, stb. A rendszerből kinyerhető adatok hogyan és milyen formában illeszthetőek vállalatirányítási rendszerbe? A logisztikai tervező, optimalizáló, követő rendszerek számos olyan információval dolgoznak, melyek a vállalatirányítási rendszerekben is megjelennek, ezért érdemes ezeket a rendszereket a vállalatirányítási rendszerekkel integrálni. Szerencsére a legtöbb vállalatirányítási rendszer nemzetközi szabványok vagy önmaga által jól definiált kommunikációs felületekkel bír ilyen adatcserére. Mindemellett azok a szolgáltatók, akik logisztikai optimalizáló rendszereinket elérhető teszik, ugyanúgy biztosítanak vállalatirányítási rendszereknek megfelelő szolgáltatások, így ezek együtt is előfizethetőek egy szolgáltatási csomagban. Létezik-e gazdasági számítási módszer, hogy adott ház/vállalat..stb. esetén mennyit érdemes költeni biztonságra? A képlet elméletben egyszerű: a védelemre értelmesen költendő mv összeg annyi, mint a potenciális kár m0 anyagi következményei szorozva azzal hogy mennyi a kár bekövetkezés p0 és pv kockázatainak különbsége védelem nélkül illetve a védelem megvalósítása esetén. Tehát mv = m0 * (p0 – pv). Vagyis annyit érdemes védelemre költeni, amennyivel az várhatóan csökkenti a potenciálisan bekövetkező veszteségeinket. Persze gyakorlatban mindezen paramétereket becsülni kell, amihez alapos felmérésre és sok tapasztalatra van szükség. Továbbá, több kockázat esetén összefüggéseiben kell tekinteni, hogy mely eszközök milyen kockázatokat tudnak csökkenteni és hogyan tudnak egymással együttműködni. Ebben az esetben már a kockázatok számítása is erős elméleti hátteret kíván folyamathálózatok modellezéséből és optimalizálásából. Ilyen elméleti háttér és azon nyugvó számítási módszerek és szoftverek a Műszaki Informatikai Karon rendelkezésünkre állnak. Milyen szintű és típusú döntéseket tud meghozni a mesterséges intelligenciára alapuló része a rendszernek? A mesterséges intelligencia egyrészt tud szabályokat követni. Ilyen szabály lehet például, hogy „ha olyas valaki akar bejelentkezni egy számítógépre, aki a beléptetőrendszer szerint nem lépett be az épületbe, akkor ne engedélyezze és adjon ki riasztást”. Másrészt, képes megtanulni egy objektum, például egy munkahely, normális működését, és észlelni az attól eltérő viselkedéseket. Például ilyen érzékelhető szokatlan viselkedés lehet, hogy „valaki szokatlanul sokat nyomtat olyan napszakban, amikor nem is szokott az épületben lenni”. A megoldások (szenzorok, átjárók, központi feldolgozó egység) szabványokra épülnek-e? A rendszer alap komponensei szabványos eszközök, elsősorban korábbi megoldások komponenseiből építkezünk. A kommunikáció is szabványos módon történik, sőt számos nyílt forrású szoftver komponenst használunk, melyek minden részlete szabadon hozzáférhető. Az ágens rendszer és a mesterséges intelligencia is olyan platformokon nyugszik, melyek jól ismertek, csak korábban nem erre használták őket. A hagyományos biztonsági rendszereknek azonban – jellegükből adódóan – vannak olyan rétegei, melyek tudatosan nem dokumentáltak nyilvánosan. Hogy ilyen rendszerekben rejlő belső információkat is hasznosítani tudjuk, együttműködünk olyan piaci cégekkel is, akik hagyományos biztonsági rendszerek fejlesztésében élen járnak. Mi történik, ha a rendszerekben, illetve azok kommunikációjában hiba keletkezik? A rendszer minden eleme, így az egyes fizikai komponensek és a kommunikációi is redundánsan épül fel. Saját módszertanunk és támogató szoftverünk van, mely a rendszerek tervezését támogatja annak érdekében, hogy bizonyos jelenségekre adott válaszokban a kívánt megbízhatóságot teljesíteni tudjuk, lehetőleg minimális költséggel. Működés közben a rendszer automatikusan érzékeli, hogy bizonyos komponensei nem elérhetőek. Az intelligencia folyamatosan tudja frissíteni szabálybázisát annak megfelelően, hogy milyen érzékelő és beavatkozó eszközei állnak rendelkezésre. Ha a kiesés következtében egyes tevékenységek megbízhatósága a kívánt megbízhatósági szint alá csökken, akkor figyelmeztetést kapunk. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az integrált rendszer kevésbé sebezhető, mint a különálló rendszerek, mert részrendszerei egymás feladatait részben át tudják venni. Például az integrált biztonsági rendszer a biztonsági kamera segítségével is tud tüzet érzékelni, attól függetlenül, hogy a helyiségben a tűzjelző szenzor nem működik.
Informatikusok éjszakájaSzervező: Pannon Egyetetem Cím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. (I épület) -
Az informatika nemcsak a számítógépekről szól! Itt bemutatjuk a kutatások emberi oldalát, megnyílnak a laborok és érdekes kísérletek részesei lehetnek az érdeklődők.
Program Kutató hallgatók bemutatkozása, laborlátogatások és junior diploma átadás Közben 3D Fotók készítése 1. blokk: matematika és optimalizálás 2. blokk: Egészségügyi informatika és nanotechnológia Egészségügyi Informatikai Kutatólaboratórium 3. blokk: Szuperszámítógép, robotok és járműelektronika 4. blokk: fény-kép-energia Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium 5. blokk: informatikai biztonság és kutató hallgatók A Program a TÁMOP 4.2.3/08/01 "Tudományos eredmények disszeminációja és tehetséggondozás a minőségi képzésért a Pannon Egyetemen" projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Van véleményed erről? Mondd el! |
2012. május 2012. április 2012. március 2012. február 2012. január 2011. december 2011. november 2011. október 2011. szeptember 2011. augusztus 2011. július 2011. június 2011. május 2011. április 2011. március 2011. február 2011. január 2010. december 2010. november 2010. október 2010. szeptember 2010. augusztus 2010. július 2010. június |