DR. HORVÁTH SÁNDOR - A "FELÜLETES"

Ön szerint miért jó kezdeményezés a Kutatók Éjszakája?

Azzal, hogy kinyílnak a kutatóhelyek, egyetemek, főiskolák kapui, és az ott dolgozók színes programok keretében mutatják be munkájukat, sok fiatalt be lehet csalogatni. Megismernek számos olyan érdekes területet, ami megragadja a fantáziájukat, ahol talán majd ők is tudnak valami újat nyújtani. Fontos, hogy emberközeli kapcsolatba kerülnek a tudomány művelőivel, kutatókkal, egyetemi-főiskolai oktatókkal. Meggyőződésem, hogy sokan ilyenkor kapnak kedvet ahhoz, hogy tanuljanak.
 
Mit kellene és lehetne még tenni a mérnöki-kutatói pálya népszerűsítése érdekében?

Középiskolákat látogatva tapasztaltuk, hogy a tizenévesek jelentős részének fogalma sincs arról, hogy mit csinál egy mérnök. Tudomásul veszik, hogy van számítógépük, van a családnak autója, mosógépe, hiszen a boltban minden megvehető. Azon, hogy ezek a dolgok hogyan jönnek létre, hogy lesznek évről évre jobbak, korszerűbbek, nem gondolkodnak. A tudomány embereiről, a mérnökökről pedig sokan azt gondolják, hogy csak a szakmájuknak élő, kicsit „bekattant” emberek.  A kutatók éjszakájához hasonló rendezvényeken, egyetemi-főiskolai nyílt napokon, műszaki múzeumokban, TV műsorokon keresztül kell rávilágítani a természettudományos pályák sokszínűségére, szépségére, és színes egyéniségeken keresztül kell bemutatni a fiataloknak azt, hogy egy kutató vagy egy mérnök igenis lehet a világra nyitott művelt ember. Óriási ebben is a média felelőssége, hiszen az egyénnek és a társadalomnak közös érdeke lenne, a pozitív példák bemutatása.

Milyen hallgatói projekteken keresztül próbálnak lehetőséget adni hallgatóiknak kreativitásuk kibontakoztatására? Motiválhatók-e a mai fiatalok?

A kérdés második részére egyértelműen igen a válaszom. A mai fiatalok motiválhatók, és semmivel sem rosszabbak mit a korábbi generációk. Arról, hogy esetleg felületesebb tudással érkeznek ma a felsőoktatásba, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, elsősorban nem ők tehetnek. Inkább az iskolákban, az őket körülvevő környezetben kell a hibát keresnünk. Megint ott tartunk, hogy nem kapnak elég pozitív példát. Hogy tanulnának rendet, fegyelmet, ha a felnőtt világtól nem ezt látják, ha például a média azt sugallja, hogy a sikerhez nem munkán keresztül vezet az út. Mi igyekszünk hallgatóinknak lehetőséget biztosítani arra, hogy tudásukat, szorgalmukat kipróbálják, kreativitásukat kibontakoztathassák. A kötelező tanórákon kívül különböző szakmai köröket működtetünk, hallgatóinknak versenyzési lehetőséget biztosítunk. A „játszva tanulni” elv a mérnökképzésben is működik. Mi sem hittük volna, hogy például egy hegesztő szakmai kör 50-60 diákot vonz majd. Spagettihíd építőink hosszú ideje a világ legjobbjai között vannak, évente 100-150 hallgatónk próbál 1kg spagettiből hidat építeni. És a legjobbak 1m fesztávú hídja több száz kg terhelést bír el! 5-6 team dolgozik különböző hajtású járművek építésén, amelyek aztán a Shell vagy a Bosch versenyein próbálnak minél jobb eredményt elérni. Diákjaink közreműködésével restauráltunk egy 85 éves Ford T-modellt, amelyet a Bánki jogelődjében végzett Galamb József tervezett. Ez év tavasza óta repülőmodellező szakkör bontogatja szárnyait.

Hogyan foglalná össze pár mondatban, hogy mivel foglalkozik, mit kutat, úgy, hogy értsem is, és hogyan tervezi ezt megértetni a tizenéves fiatalokkal?

Az én kutatási területem egyrészt a mikrotopográfia, ami leegyszerűsítve a gépalkatrészek felületének szemmel nem látható egyenetlenségeivel, azok mérhetőségével, jellemezhetőségével, a működésre (hatásfok, megbízhatóság, helyes működés, élettartam  stb.) gyakorolt hatásával foglalkozik. Foglalkozom technikatörténeti kutatásokkal is, elsősorban karunkhoz köthető kiemelkedő mérnökök (Bánki Donát, Galamb József) munkásságának a mai mérnökhallgatók számára hasznos vonatkozásai érdekelnek.

Az előző kérdés folytatásaként: mi történik majd az ön előadásán?

Kollégáimmal együtt igyekszünk feltárni a „felület rejtelmeit”. Bemutatjuk, hogy a látszólag sima felületen is mennyi hiba van, elmondjuk ezek okát, rávilágítunk arra, hogy milyen mértékben befolyásolja ez például egy autóalkatrész működését. Az érdeklődők kipróbálhatják azokat a műszereket, amelyek segítségével a felület „simasága” mérhető. Látni fogják, hogy a tükör sem tükörsima. Ezenkívül az érdeklődőknek szívesen megmutatom gyönyörű Ford T-modellünket is.

Egy kicsit magáról: mivel tölti szabadidejét, hogyan, hol él?

Egy kis pilisi faluban élek gyönyörű hegyek között. Szívesen kertészkedem, túrázunk a környéken, sétáltatom kutyáimat. Annak ellenére, hogy már 60-hoz közeledem, nagyon szeretek motorozni.   

Mit kutat jelenleg, mi az, aminek a legjobban örül az elmúlt egy évből?

A mikrotopográfián belül az ún. felületi hullámosság mérési problémáival és a hullámosság működésre gyakorolt hatásával foglakozom. Foglalkoztat intézményünk története is. Dékáni feladataim mellett sajnos a kutatásra nem marad annyi időm, mint szeretném. De eredményeket dékánként is el lehet érni. Nagy örömet jelentett számomra, hogy a Bánki Kar Népszínház utcai épületének udvarát sikerült újjávarázsolni. Igényesen kialakított, zöld környezet áll hallgatóink rendelkezésére, az óraközi szünetekben kulturált körülmények között tudnak beszélgetni, tanulni, vagy éppen a napsugarat élvezve a csobogóban gyönyörködni.   

Takarékos száguldás a jövőbe - előadás

Tudományterület:

Műszaki tudományok

Szervező: Óbudai Egyetem - Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Fszt. 45. (Jó idő esetén az udvaron is) (Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet)

Az Óbudai Egyetem Bánki karának jogelődjében, a Népszínház utcai épületben fejezte be 1901-ben mérnöki tanulmányait Galamb József, aki a XX. század autójának választott, Ford T-modell tervezője lett. A mai diákok viszont már a XXI. sz. kisfogyasztású autóját fejlesztik. „Ki volt Galamb József, mi a T-modell sikerének titka” Közelről megtekinthető egy felújított 1922-ben gyártott T-modell és a Bánkisok Shell Eco Marathon versenyen szerepelt autója.

Időpont:

16:00-16:30


Olvassa el Dr. Horváth Sándor dékáni köszöntőjét a Bánki Kar honlapján:

 bgk.uni-obuda.hu/