INTERJÚ EGY TÍZLÁBÚ KUTATÓVAL

Van- e olyan, hogy több pók használ egy hálót? Én mindig csak egyet látok rajta. Ezek nem élnek házaséletet? Illetve, ha nem ott, akkor hol és hogyan?

Néhány pókfaj esetében ismert, hogy több példány közös hálót készít és használ. Ez különleges esetekben akár több száz méter kiterjedésű hálót is jelenthet. Növényzeten, de akár villanyvezetékeken megszőtt „hálófolyamok” is ismertek. Ezek a társas hálószövő pókok trópusi területekről ismertek.  Vannak úgynevezett klepto-parazita pókfajok is, melyek más
pókfajok hálóiba költöznek, és a gazda hálója által ejtett zsákmányon élnek. Tajvani kutatók most ismertté vált kutatási eredményeiből tudjuk, hogy a kisméretű „tolvajok” jelenléte a gazda számára is előnyt jelenthet, lévén a csillogó testű albérlők vonzó hatást fejtenek ki a repülő rovarokra. Ennek köszönhetően a gazda zsákmánymennyiségét pozitívan befolyásolja a jelenlétük. A házastársak, helyesebben „hálótársak” esetében sem ismeretlen a közös háló. A keresztespókok hímjei az udvarlás és párzás idejére a nőstény „háló-szobájába” költöznek, de ekkor már nem a táplálékszerzés motiválja őket, egészen mással vannak elfoglalva….A pókok szaporodásbiológiája elképesztően sok különlegességet rejt magában. A szűznemzéstől a szexuális kannibalizmuson át, a többférjűség esetén fennálló sperma-kompetícióig számos önállóan vizsgált jelenséget foglal magában.

Vannak-e olyan pókok, amik nem szőnek hálót? Azok, hogyan és mire vadásznak?

Vannak úgynevezett vadászpókok, melyek nem készítenek fogóhálókat, a szövőképességüket búvóhelyük, petecsomójuk vagy biztosító fonalaik készítésékor hasznosítják. Ezek a fajok többnyire lesben várakozva, lerohanással, ugrással, avagy kellő közelségbe érkező zsákmány esetében hirtelen átkarolással ejtik el áldozatukat. Táplálékállataik - a hálóval vadászókhoz hasonlóan - elsősorban rovarok.

Mekkora súlyt bír el egy háló egy adott pók esetében?

A pókok eltérő vastagságú és minőségű pókselyem előállítására képesek. A fehérjealapú selyemszálak szakítószilárdsága elérheti, sőt meg is haladhatja az azonos vastagságú acélhuzalokét.

Hogyan, milyen szempontok szerint választ helyet a pók a háló szövéséhez?

Az élőhely-választásnak pókfajonként eltérőek az úgynevezett kulcsingerei. Döntő szerepe van a környezet szerkezetének, de a mikroklíma is fontos szerepet játszhat. A prédakínálat is befolyásolja a hálók helyét, de a leshelyválasztás sikeressége csak a használat közben derül ki. Nem véletlen, hogy sikertelenség esetén változtatják a hálóhelyüket a pókok.

Ön szerint miért félünk a pókoktól, és miért félnek a nők jobban a pókoktól, mint a férfiak?

Meggyőződésem, hogy szociálisan öröklődik a pókokkal szembeni tartózkodás (félelem), az arachnofóbia. A méreggel rendelkező állatoktól való tisztes távolságtartás természetesen adaptív viselkedés, különösen akkor, ha olyan fajokról van szó, amelyek képesek az emberbe juttatni a mérgüket és ennek ténylegesen van kockázata. A Földön élő több mint 40 ezer pókfajból mindössze néhányszor tíz azoknak a száma, melyekkel szemben indokolt az elővigyázatosság. A valamennyi pókkal szemben táplált félelem legalább annyira indokolatlan, mint a gyilkos galóca veszedelmes volta miatt lemondani a rántott vargányáról vagy a nyulica (rókagomba) paprikásról.

Az arachnofóbia a férfiak esetében nyílván azért mérsékeltebb, hogy lakástakarításkor legyen kire bízni a szerencsétlen társbérlők kilakoltatását. Hogyan nézne ki egy sikongató férfi, aki arra panaszkodik, hogy a felesége azzal zaklatja, hogy vigye ki a házból azt a rettenetes nyolclábút.

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az evolúció során egy napon az ember is sző majd hálót? Mi kéne ehhez változzon az ember környezetében?

Az ember régóta sző hálókat. A csapdaállításnak ezt a módszertét sokan és sokféle zsákmány reményében szövögetik. A legveszélyesebbek és sokszor leghatékonyabbak a láthatatlan hálók. E tekintetben a gyengébbik nemnek alakultak ki az evolúció során a kifinomultabb szövőszemölcsei.

Miért éppen nyolc, és nem hat, vagy tíz láb?

Igyekszem a kérdés komolyságának megfelelő választ adni. A pókok fő zsákmányállatai a rovarok, melyeknek közismerten hat lába van. Ahhoz, hogy a pók biztosan utolérje a prédáját, kettővel több „futómű” éppen elégségesnek bizonyult. .

Ön miért éppen a pókokat választotta és emlékszik-e, hogy mikor alakult ki ez a vonzalom?

Húszéves lehettem, amikor a figyelmem rájuk terelődött. Akkor még a mostaninál is kevesebbet tudtam róluk, ez motivált, hogy ismeretséget kössek velük.

Tart-e otthon pókot? Ha igen, milyet? Ha nem, miért nem?

Más honfitársaimhoz hasonlóan én is számos pókot „tartok” otthon. Nálunk is folyamatosan adott a lehetőség a társbérletre. Különös véletlen, hogy három mostanra országszerte ismert épületlakó pókfaj első hazai példányát saját lakásunkban gyűjtötte feleségem. Az én feladatom nem az volt, hogy kivigyem az udvarra, vagy legalábbis nem egyből vittem ki.

Él- e Európában az emberre is veszélyes mérges pók? Él- e hazánkban?

Európában nem él a szabad természetben emberre nézve komoly veszélyt jelentő pókfaj.
A véletlenszerű jövevények és hobbi-állatként tartott állatok köréből éppúgy érhetnek bennünket adrenalin termelést serkentő meglepetések, mint azt  a Drávában pecázó horgászt, akinek a közelmúltban pirája akadt a horgára.

A felesége megszerette már a pókokat?

Másként fogalmaznék. A kedvemért más szemmel nézi őket. Tudja, hogy nekem „munkatársaim”. Természetesen nagytakarításkor nálunk is költözködnek.

Vagy netán egy pókkal él?

Lábaim száma kettő. A szemeim száma a pótszemüvegeket is beszámítva lassan már eléri a nyolcat. Az étvágyamat tekintve, ha fogamra való volt, akkor már gyerekkoromban is néha kiérdemeltem a haspók nevet.

És a gyerekek?

Gyermekeim is így kénytelenek elfogadni engem.  Sőt, bizonyára pozitívan is értékelik, hogy számos barátot és kedves ismerőst találtak ők is a pókászok hazai és nemzetközi táborában, és sok szép élményük fűződik a közös, szakmai célú utazásainkhoz és az azoktól néha nehezen megkülönböztethető családi nyaralásainkhoz egyaránt.