MUZSAI ISTVÁN A KUTATÓK ÉJSZAKÁJÁN

A Kutatók Éjszakája rendezvény záróakkordja nagyot fog szólni, ugyanis dobzenei performance lesz. Muzsai István építész-festőművész-zenész és Laskai Viktor dobos "Ritmika Aritmetika" címmel tart előadást a 3,4,5 számok ritmusainak összefonódásról egy nem játszott, de hallható-érezhető felharmonikus hangban. A fiatal zenész-kutató építészdoktori tézise ( Aranymetszés és Pythagoraszi hangközök) részeként rövid ismertetésre kerül egy 4-5 Dimenziós zeneosztályozási módszer ( Dmitri Tymocko, Princeton), majd egy fázis eltolásos (phase delay) stílusú zenei darab bemutatása után, a közönség az Ethnosund dobokon zenélhet együtt az előadókkal. Az előadás vetített képes, különleges vizuális háttérrel zajlik majd, a VJ részét a Medence csoportból Bodóczky Tóni finomítja majd. A közönség kap 100 darab anagliph vörös-cián szemüveget. A dobosok kezei és a ritmus sztereoban lesznek kivetítve. A közönség létszáma cca.200 kutató és akadémikus.

A dob a világ legősibb és legegyszerűbbnek tűnő hangszere. Úgy gondolnánk (fizikai síkon) elegendő jó ritmusban ütögetni és már dobolunk is. De gondoljunk bele, hogy van-e más olyan hangszer, aminek a hangja képes tömegeket hipnotikus-táncolós állapotba hozni? Ez pedig már egy metafizikus dimenzió, a 3 dimenziós Valóságunkon túl létező. Műhelyünk azt kutatja, hogy melyek azok a lehetséges ritmusok és azok kombinációi, melyek létre tudnak hozni egy olyan felharmonikus zengést, amely a dobolás mágikus erejét érzékeltetni képes. Mivel a zene (Sztravinszkij szerint) az Idő permutációja, a dobolást ritmikáját lehet aritmetikai síkon is elemezni. Ha például egyik dobos (vagy kéz) másodpercenként 3 taktust üt, míg a másik 4-et, akkor a két ritmus találkozik egy harmadik ritmusban, minden (3x4=)12. taktusban. Ha pedig 3, 4 vagy 5 dob is együtt játszik, akkor ez a számtan is bonyolultabb lesz, ám létrejöhetnek olyan felharmonikus rezgések, melyeket bár senki sem játszik, mégis hallhatóak, érezhetőek. Ez a tudás 2000 éve még ismert volt hazánkban, hiszen segítségével gyógyítottak híres regölő táltosaink. És ha valami egykoron létezett, akkor azt korunkban is újra fel lehet fedezni.

Tudományterület: Természettudományok

Szervező: Millenáris / Központi rendezvény (Tempus Közalapítvány )

Cím: 1024 Budapest, Fény u. 20-22. ("B"Csarnok (Jövő Háza) Nagyszínpad)

DIGITÁLIS FESTÉSZET

Giotto idejében, a festészet ôskorában, nem létezett más mód illuziók létrehozására mint  a freskók és szállítható kivitelben az olaj festés. Lehetett boltívek mögötti tájat varázsolni a zárt terekbe, eget a mennyezetre, puttókkal, szentekkel vagy anélkül. Uralkodóknak pedig szent vagy mitologikus jelenetnek álcázott izgalmasan hiányos öltözetû hölgyeket…A Pieta képeknek köszönhetôen a figurális festmények szinte mind statikusak. A XX. Század mûvészetében, úgy tartják a dinamika és az absztrakt formák a századforduló gépesedése (autók, lokomotívok) mozgó alkatrészei miatt jelentek meg. Tény, hogy jó absztrakt képet az tudott csinálni, aki az anatómiai rajzolásban is jó volt. Néhány geometrikus forma egymáshoz viszonyított aránya akkor lehetett harmonikus, ha valamilyen tudat alatt ismert természeti arányrendszerre , pl. Fibonacci sor, aranymetszés támaszkodott. Majd a számítógépek megjelenésével lehetôvé vált az arányok végtelen pontosítása és fraktalizálása, a színek félelmetesen pontos átmeneteinek elkészítése lenolaj és terpentin szagú olajfesték hegyek kevergetése nélkül, századannyi idô alatt. Sokak szerint nem is létezik digitális mûvészet. Pedig a következô generáció már benne él.

FESTÉSZET

Megoszlóak a szakmai vélemények, hogy mûvészet-e valósághûen lemásolni egy tál gyümölcsöt, tájat vagy meztelen nôi testet? Amíg nem volt fényképezés biztosan elismert érzéskeltô képrögzítési eljárás volt. A XX. század festészete azonban elszakadt az emberábrázolástól. Tény, hogy a legavantgárdabb festôk össze-vissza mázolják a vásznaikat, ugyanakkor felértékelôdtek a régi portrék. Sok régimódi figuratív festômûvész lenézi az absztrakt festôket, mondva, hogy nem tudnak rajzolni. A rosszabbak tényleg nem tudnak csak háromszögeket, köröket, négyzeteket, azok erejének, jelentésének megértése nélkül. Akár kisdedet tartó Mária van a vászon 2 dimenziós síkján belül, akár egy fekete négyzet, a lényeg az, hogy arányosan legyen elhelyezve, s utána, hogy szín-, folt-, stb. dinamikailag egyensúlyban legyen…Piet Mondrianról leírták, hogy mérnöki precízitással festette pár milliméterrel odább színes csíkjait, míg arányos nem lett a kép. Késôbb persze New Yorkban már színes szigetelôszalagokkal komponált, mert az könnyebb és korszerûbb volt. Ha lett volna számítógépe, használhatta volna a layereket…

HAIKU:

AOM

Rezgő természet

Éjhúrjainak fénye:

Örök harmónia.

AZ

Igaz és a Van:

Harmatos tükörképről

Illanó ujjrajz.

Egy nagyon ôsi japán versforma. Amolyan igazi literális szamuráj kardcsapás. „A kevesebb több” legjellegzetesebb példája. Egy nagyon leminimalizált versecske, mely összesen 17 szótagból állhat három sorban, 5-7-5 felosztással. Ilyen röviden mégis nagyon mély érzelmi töltéssel, idôbeliséggel bírnak hatni olvasójukra. A tradicionális módon leírt mû függôlegesen olvasható jobbról balra haladva az oszlopokban. Persze nem ilyen egyszerû a történet. A kézzel írott mestermûvek azért olyan nagybecsûek, mert a szöveg kalligráfiája, a szavak írásképe sugallja a tartalmukat, érzelmi töltésüket. Ráadásul illett a teljes verset egy szuszra odavetni, hogy lendületes, erôs legyen az összképe. Ennek érdekében napokat, heteket lehetett egy-egy szót, mondatot, sort gyakorolni…
A magyar és a japán nép valahol idôben rokonságot mutatnak. Legalábbis a magyar nyelvû haikuk írása közben így sejtettem. Eleinte kialakítottam egy a latin ábécére alapuló tussal írható, grafittis jellegû font készletet. Ezekbôl írtam az elemi iskolai tudással és némi gyakorlással olvasható elsô magyar haikukat.

Késôbb megismerve a magyar ôsábécének tartott „rovás”írást a maga magánhangzó ugratásos és ligatúrás, betû összevonásos szabályaival lehetôvé vált magyar szavak japános jellegû kanjivá zsugorítása, írása. Ráadásul a rovásírásos ábécében minden betû gyökeresen különbözô, Régebben négyzet keresztmetszetû rovásbotokra írták, oly módon, hogy az egyik oldal olvasása után, a bot végének másik lapján kezdôdött az újabb sor. Persze általában nem verset róttak a botra, hanem adósságokat. A betûk sajátossága miatt a rudat hosszában ketté hasítva is olvasható maradt a szöveg. Az egyik a tulajdonosnál maradt, a másik az adósnál, akinek ha sokat kért „sok volt a rovásán”, közmondásosan… Ráadásul ebben az ábécében minden betû fogalmi jelentéssel is bír és formára gyökeresen különbözô, akárhogyan forgatva lehet ôket írni, olvasni. Függôlegesen is, mint a japán írást.

Ritmusok

Kisfiú szalad

Sétán férfikézt fogva

Öregapjához.

Tánc 1

Lassú lassú gyors

Gyors lassú gyors lassú gyors

Lassú lassú gyors

Ritmo 2

Taka taka takk

Taka takk ta takk ta takk

Taka takk ta takk.

Ritmo 3

Raka taka bumm

Rakata rakata bumm

Raka bumm ta bumm