ŐSROBBANÁS VESZPRÉMBEN - DR. NÉMETH CSABA

Milyen kérdésekre kaphat választ az, aki ellátogat az előadására?

Arra, hogy a jelenleg leginkább elfogadott tudományos vélemény szerint hogyan keletkezett az általunk ismert anyag, hogyan népesült be a periódusos rendszer.
 

Milyen gondolatokkal fekszik majd le éjjel?

Hát ez erősen egyénfüggő… De talán az előadások kapcsán felmerül az, hogy a tudomány nem csak hasznos, hanem érdekes és szép is.

Az előadás témája egy 14 milliárd évvel ezelőtti esemény. Ön hány éve foglalkozik ezzel?

Most volt itt a dalai láma. Buddhista nézőpontból mondhatnám, hogy kb. 14 milliárd éve…  Komolyabban: még általános iskolásként olvastam az ősrobbanás hipotézisről először. De sohasem, mint a területhez saját eredményekkel hozzájáruló kutató foglalkoztam vele, hanem csak mint érdeklődő laikus.

Milyen korosztályra számít, hogyan állította össze az előadás témáit?

A várandós anyukák készülő gyermekeitől (kor: ~ - 9 hónaptól), a nyugdíjasotthonból érkező szervezett csoportokig (kor: ® ¥ ) mindenkinek nyújthat valamilyen élményt. 

Hol tart most a big bang - elmélet? Mivel gazdagodott a közelmúltban, tudunk- e már valamit a sötét energiáról?

A Big Bang elmélet ma, a világegyetem keletkezése standard modelljének tekinthető. Bizonyos részei egészen tisztának tűnnek, de nyilván sok nyitott kérdés is van még. Ilyen pl. a „sötét energia”. Erről egyelőre inkább csak találgatások vannak. Talán legnevezetesebb eredménynek tekinthető a közelmúltból, a mikrohullámú háttérsugárzás fluktuációinak feltérképezése. Ez még ma is folyik, a múlt évben fellőtt Plnack szonda első eredményeit nemrég (ez év júliusában) publikálták.

Ön használ mikrosütőt? Ha nem, miért nem?

Nem. Általában többet eszek, mint ami egy mikroméretű sütőben elfér…
Komolyan: mikrohullámú sütőt persze használok. De nyári este a szalonnát inkább tábortűznél sütöm, mert a „mikróból” kilóg a nyárs…

Milyen mértekben sugároznak az élőlények?

A melegvérű élőlények, pl. infravörösben jobban, mint a hüllők. Ha a radioaktív sugárzás a kérdés, akkor Teller Ede után azt mondanám, hogy nagyobb dózist kap az, aki a barátnője (v. barátja) testközelében tölt el egységnyi időt, mint az, aki ugyaneddig a paksi atomerőmű portásfülkéjében tartózkodik, egyedül.

Milyen típusú sugárzást bocsájtanak ki?

Elsősorban hősugárzást, más nevén infravörös sugárzást. De a fentiek szerint radioaktív sugárzást is (ezen belül a gammasugárzás a számottevő), mivel testünk is tartalmaz sugárzó elemeket (izotópokat). E szempontból a K-40 a legjelentősebb.

Mik Magyarországon, Európában,  illetve a világ többi táján a veszélyesnek tekinthető sugárzok? Hol fordulnak elő gyakran?

Ha a sugárzásokat általánosan tekintjük, akkor a Naptól eredő ibolyántúli sugárzás a legjelentősebb egészségkárosító tényező. Ez nyilván a napsütötte helyeken jelentősebb, és ott, ahol a védő ózonréteg elvékonyodott. Ez utóbbi, a déli féltekén nagyobb mértékű. A radioaktivitást tekintve, az átlagpopuláció számára a természetes forrásokból eredő sugárterhelés legnagyobb részét a radonnak tulajdoníthatjuk. Ez a radioaktív nemesgáz a környezetben (talaj, építőanyagok) levő rádium bomlása során keletkezik. Következésképpen ott fordulhat elő nagyobb koncentrációban, ahol a környezetben több a rádium.  A mesterséges radioaktív forrásokat tekintve, pedig a megfelelő sugárvédelmi előírások betartásával a kockázat minimalizálható.

A C14-es izotóppal való kormeghatározás pontossága egy 5000-10000 éves minta esetében +/- 30 év. Várható-e pontosabb módszer?

A radiokarbon kormeghatározásnál a nehézséget ma már elsősorban nem a méréstechnika jelenti, hanem az adott helyen és korban jelenlevő C-12/C-14 arány pontos meghatározása. A tudomány és technika történetét nézve, arra fogadnék, hogy lesz pontosabb módszer.

Egy néhány száz vagy tíz éves minta pontos kora meghatározható-e pontosan?

A radiokarbon kormeghatározásnál az ipari forradalom utáni időszakból származó mintáknál már nagy bizonytalanságot okoz a mesterséges szén (CO2) kibocsátás. A minta tulajdonságaitól is erősen függ a kormeghatározás lehetősége és pontossága. Más kormeghatározási módszerekkel pontosabb eredményeket kaphatunk rövid távra (< 50 év). Pl. trícium, Cl-36, a vizeknél.

A kormeghatározáson és a lakosságara gyakorolt hatáson kívül hol alkalmazható még a radioökológia?

„A radioökológia, mint jellegzetesen interdiszciplináris tudományterület a bioszférában előforduló radionuklidok mozgásával, viselkedésével, tágabb értelemben a sugárzásokkal, elsősorban a radioaktív izotópokkal kapcsolatos ökológiai, többek közt a környezeti élő rendszerekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik. A radioökológiához közvetlenül kapcsolódó területek közé sorolhatók a sugárzások mérése, környezeti monitorozása, a sugárzások élettani, egészségkárosító hatása, így a sugárbiológia, dozimetria és sugárvédelem, környezeti, lakossági vonatkozásai. Hasonlóan kapcsolódik a radioökológiához a radioaktív hulladék elhelyezése és a nukleáris baleset-elhárítás során a lakossági sugárterhelés mérséklésére alkalmazható eljárások.” (Kanyár, Béres, Somlai, Szabó: Radioökológia és környezeti sugárvédelem, 11. old.)

-Mit tudhatunk önről, hol és hogyan él, mit csinál, amikor nem dolgozik?

Veszprémben élek, feleségem, két gyermekem (5 és 14 évesek), kutyám és két macskám társaságában. 
Mit csinálok, amikor nem dolgozom? – Alszom…No, ennyire azért nem rossz a helyzet, szeretek olvasni, túrázni, biciklizni, napi 40 percet szánok sportra.

Az elemek születése (a Big Bang és a csillagok)

19:25- 20:10

Szervező: Pannon Egyetem

Cím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. (B épület)

Honnan erednek a kémiai elemek? Hogyan keletkeztek? Az előadás rövid és szemléletes választ ad – a jelenlegi tudásunk alapján – a fenti kérdésekre. Szó lesz a könnyű elemek ősrobbanáskori keletkezéséről és a nehezebb elemek születéséről a csillagok és szupernovák nukleáris kohóiban.