2010. 09. 10.
PASZTERNÁK ANDRÁS - A NAGYON NAGY NANO
Paszternák András Dunaszerdahelyen, Szlovákiában született. Középiskolai tanulmányait a komáromi Selye János Gimnáziumban végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett okleveles vegyész diplomát 2004-ben. Szakdolgozatát Nemionos tenzid szabad vízfelszíni adszorpciójának vizsgálata számítógépes szimulációval és felületi feszültség mérésével címmel a Kolloidkémiai és Kolloidtechnológiai Tanszéken készítette. Az egyetem elvégzése óta egy budapesti kutatóközpontban dolgozik, munkája során nanorétegeket vizsgál többek között pásztázó tűszondás mikroszkópokkal. Néhány hónappal ezelőtt védte meg PhD értekezését, melynek témája: Alkil-foszfonát monoréteg kialakulása és korrozióvédő hatása.
A Kémiai Panoráma című újság Re-Akció és Pályázati Figyelő rovatainak vezetője. Oktat a középiskolásoknak szóló, tudománynépszerűsítő Lángész projekt keretében. Alapítója a 3500 tagot számláló „The International NanoScience Community” virtuális közösségnek. A korrozio.lap.hu és a nano.lap.hu linkgyűjtemények szerkesztője. „Nano on Net” címmel rovata van az indiai Nano Digest magazinban.
Szabadidejében közösségszervezéssel, újságírással és ifjúsági vezetéssel foglalkozik.
Mennyire terjeszthető ki a biológiai kutatásban a nanotech?
1 nm 10-9 méternek felel meg. Általában akkor beszélünk nanotudományról, nanotechnológiáról, ha a 100 nanométer alatti mérettartományban dolgozunk. Itt mások a tulajdonságai az anyagnak, vagy az adott rendszernek. A felhasználása igen széles körű: a ma népszerű nanocsövektől kezdve, a tisztítószereken át, a textiliparig mindenhol foglalkoznak a témával, így a biológia területén is.
Mennyire összetartó a nanotechnologusok közössége? Inkább együttműködő, vagy kompetitív csapat?
A 2007 novemberében általam indított közösségi hálózat, a The International NanoScience Community (Nanotudomány Nemzetközi Közössége), az együttműködésről szól. 3557 regisztrált felhasználó, közel 200 fórum téma, 1095 blogbejegyzés, 91 tematikus csoport. Csupán néhány számadat, mely a weboldal első három évét jellemzi. A cél az volt, hogy személyes hangvételű, mindenki számára nyitott portált hozzunk létre, ahol nem számít, ki kutató, ipari szakember, érdeklődő diák, és nem érdekes, ki érkezik Indiából, Kínából vagy Amerikából – az egyetlen meghatározó tényező, hogy érdeklődjön a nanomérettartományú rendszerek iránt. Az internetes naplók, blogok, rendszeresen frissülő fórumok mellett az oldal beszámol a tudományos élet újdonságai mellett az aktuális pályázatokról, ösztöndíjakról és álláslehetőségekről is. A tagok által folyamatosan bővített eseménynaptár, kép- és video gyűjtemény teszi még vonzóbbá a Nanopaprika.eu-t.
Miért lett ennyire sokféle területen alkalmazható a nanotech?
A nanotechnológia gyűjtőnév az alkalmazott tudomány és technika széles területeit lefedi. Ezek legfőbb közös vonása az anyag tulajdonságainak meghatározása, illetve eszközök készítése 100 nanométernél kisebb léptékben.
Látom, hogy elvégeztél egy kurzust a Holokauszt oktatásáról. Oktatod is valahol? Mi a véleményed a tagadását büntetni/ nem büntetni kívánó javaslatokról? Hogyan lehetne elérni, hogy ne fertőzzék egyre szélesebb körben a fiatalokat az úgynevezett "Holokamuval"?
Számomra mindig fontos volt, hogy a kémia, a kutatás mellett más dolgokkal is foglalkozzam. Azt gondolom, kell egy egészséges egyensúly, s nyitott szemmel kell járni a világban.
2004-ben egy napon államvizsgáztam az ELTE vegyész és az OR-ZsE liturgiatörténet előadó szakán. Itt a szakdolgozatom címe A Holokauszt emléke és a mai fiatalok, a megemlékezések gyakorlati módszerei volt. A 2000-es évek eleje óta fut Dél-Szlovákia (Komárom, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Párkány) több iskolájában a zsidóságról illetve az ott élő közösségek történetéről, így a Holokausztról szóló oktatási programunk. A bátyámmal közösen összeállított, önkéntesek segítségével megvalósuló emléknapokon, az informális oktatás módszereinek felhasználásával visszük közelebb a diákokhoz e számukra legtöbbször ismeretlen világot. Túl vagyunk két tanártovábbképzés és számtalan felnőttoktatási program megszervezésén is a témában.
Igényelni fogod a magyar állampolgárságot, vagy már megkaptad? Ha nem kaptad volna meg, most igényelnéd?
Az embernek sosem szabad megfeledkeznie a gyökereiről, arról a helyről, ahol felnőtt, ahol iskolába járt, ahol az első 18 évét töltötte. Bár egyetemi tanulmányaim és munkám 11 éve Budapesthez köt, nem szakadtam el Komáromtól. A városban működő MENHÁZ Kulturális és Közösségi Központ programkoordinátoraként, a 16 éve megjelenő két-nyelvű havilapunk szerkesztőjeként ezer szállal kötődöm a Csallóközhöz. Ez a fontos, mindannyian itt élünk Európában.
Mi ez a blogtalálkozó és mivel készülsz te a rendezvényre?
A Nanopaprika.eu 2008 óta van jelen a Kutatók Éjszakáján. Az idei megjelenés lehetőségeit körvonalazandó egy megbeszélést folytattam Hering Orsolyával, a Kutatók Éjszakája sajtóreferensével. A Tempus Közalapítvány Lónyay utcai székházától az Asztória felé sétálva született meg az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó ötlete. A rendezvénynek kettős célja van, egyrészt találkozási lehetőséget biztosít a bloggerek és olvasóik között, másrészt szorosabbra fűzheti a hazai kutató bloggerek együttműködését.
Mit kutatsz most, milyen eredményről vagy folyamatról számolnál be szívesen az olvasóknak?
Doktori munkám során környezetbarát, korrózióvédő szerves vékonyrétegek vizsgálatával foglalkoztam. Jelenleg pásztázó tűszondás mikroszkópokkal végzek vizsgálatokat különböző kutatásokhoz kapcsolódóan.
Mit mondanál egy 14-18 évesnek, te, aki ráadásul gyerekekkel is foglalkozol, miért jöjjenek ki ezekre a programokra?
Napjainkban egyre több tudományos-ismeretterjesztő rendezvénnyel, fesztivállal találkozhatunk. A Kutatók Éjszakája mégis más, minden évben van egy este, amikor kinyílnak a kutatóintézetek kapui, amikor beleshetünk a laborokba, vagy a központi rendezvényeken széles képet kaphatunk a tudományos műhelyek, civil kezdeményezések munkájáról. Itt semmi sem kötelező, nincs dolgozat, feleltetés, minden résztvevő azt a programot „like”-olja, ami a legjobban érdekli. Különleges ezen az éjszakán, a számos vidéki helyszín, a helyi kutatások, kutatók megismerésének lehetősége is.
Azért voltál Szarvason gyakorlaton, mert ott dolgoztál a nyári táborban, vagy fordítva? Mi volt érdekesebb: a halas tavi üledék és lebegőanyag szerves széntartalmának vizsgálata, vagy focizni a gyerekekkel?
2000 óta nyári szabadságomat Szarvason, egy nemzetközi ifjúsági táborban töltöm ifjúsági- illetve korcsoportvezetőként. Másodéves koromban egy séta során pillantottam meg a Halászati és Öntözési Kutatóintézet tábláját. Azonnal átvillant az agyamon, milyen jó lenne majd a negyedév után összekötni a kellemest a hasznossal és egyszerre táborozni és kutatni. Eltelt két év, és az álmom valóra vált. Öt héten keresztül reggel nyolctól délután négyig a halas tavi üledék szerves széntartalmát kutattam, négytől éjjel egyig pedig aktívan bekapcsolódtam a nyári tábor életébe. Itt nyertem egyébként először betekintést a kutatóintézetek világába, s ma is hálával gondolok a helyi témavezetőmre, a Központi Laboratórium azóta nyugdíjba vonult vezetőjére, aki számos hasznos tanáccsal járult hozzá kutatói pályafutásomhoz.
www.kutatokejszakaja.hu/2010/Virtualis-terbol-a-valosagba-lepnek-a-tudomanyos-blogok-Sajtokozlemeny/8/64/0
www.nanopaprika.eu/
Van véleményed erről? Mondd el!
