Új szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok!

A felfedezést eredményező felvétel a Bajai Csillagvizsgáló 2005-ben üzembe helyezett 50 cm átmérőjű automata távcsövével készült július 7-én hajnali 3 óra körül. Ez hazánk legnagyobb látómezejű kutató távcsövének első felfedezése! A 16,6 magnitúdós (a szabad szemmel láthatónál 10 ezerszer halványabb) robbanó csillag az NGC 6339 jelű galaxis közelében található halvány és távoli galaxis magjának közelében jelent meg. A Bajai Asztrofizikai Robot Távcső (BART)előre meghatározott program alapján rendszeresen fotózza az égbolt galaxisokban gazdag területeit, hogy az azokban felvillanó szupernóvákat felfedezze. Ezeknek a robbanó csillagoknak a vizsgálata kulcsfontosságú a Világegyetem működésének megértése szempontjából.  

A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amely során a csillag fényessége körülbelül egy éven keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, amely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz.

A frissen felfedezett égitest spektrumát a világ egyik legnagyobb távcsövével a texasi McDonald Obszervatóriumban felállított 9,2 m-es Hobby-Eberly Teleszkóppal készítették el. Ezek szerint az új csillag valóban szupernóva, méghozzá Ia típusú, vagyis a fényesebbek közül való. Ez azt jelenti, hogy egy olyan fehér törpe felrobbanását sikerült megfigyelni, amely egy kettőscsillag egyik komponense volt. Vörös óriássá fúvódó társától anyagot kapott, melyet összegyűjtve tömege átlépte az 1,44 naptömeget. Mai ismereteink szerint ekkor a fehér törpék összeroppannak, és egy hatalmas robbanás kíséretében anyaguk teljes egészében fuzionál. A gigantikus robbanás a Világegyetem távoli zugaiba is ellátszik, így volt lehetséges, hogy 500 millió fényéves távolságból is sikerült észrevenni. A robbanás energiájára jellemző, hogy a mérések szerint a szétrepülő gázfelhő még most pár héttel a robbanás után a fénysebesség 4%-ával tágul.

Hazánkból legutóbb Berkó Ernő amatőrcsillagász fedezett fel szupernóvát 1999-ben, azt megelőzően viszont a Piszkéstető Obszervatóriumból 1964 és 1995 között több mint 40 robbanó csillagot sikerült elsőként azonosítani. A mostani felfedezés a következő kutatók munkájának gyümölcse: Vinkó József, Szalai Tamás, Nagy Richárd, Szűcs László és Szatmáry Károly (Szegedi Tudományegyetem); Hegedüs Tibor, Bíró Imre Barna, Borkovits Tamás és Szakáts Róbert (Bajai Csillagvizsgáló); Sárneczky Krisztián (Magyar Csillagászati Egyesület); Kiss Zoltán (MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) és Csák Balázs (Max-Planck-Institut für Astronomie). A spektroszkópiai észlelésben közreműködött G. Howie Marion (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), J. Craig Wheeler (University of Texas) és Szergej Rosztopcsin (McDonald Observatory).

Minthogy a program folyamatos, remélhetőleg a közeljövőben újabb felfedezések várhatóak. Akinek a fentiek felkeltették az érdeklődését, a Kutatók Éjszakáján megismerkedhet a Bajai Csillagvizsgáló Intézet munkatársaival, munkájukkal, és bepillantást nyerhet a csillagászatba és az azzal határos természettudományokba. Jó idő esetén csillagászati távcsövek segítségével megtekintheti a csillagos ég rejtelmeit.

Mindenkit szeretettel várnak a bajai kutatók!