A fogyatékossággal élők társadalmi integrálódásáról

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ FIATAL FELNŐTTEK TÁRSADALMI INTEGRÁLÓDÁSÁNAK ESÉLYEI ÉS LEHETŐSÉGEI A MAI MAGYARORSZÁGON
(2008-2010)

A hallgatói megkérdezések során nyert eredményeink azt mutatták, hogy a mai magyar fiatalok, akik a felsőoktatásban aktív szereplőkként vannak jelen, fogyatékos társaikat inkább elfogadják, mint azok, akik már a munkaerőpiacon tevékenykednek. Mindezt erősíti az a tény is, ha a hallgatók közvetlen környezetében, családjában van fogyatékos személy, vagy adott esetben a közvetlen családtagjai között találhatunk a vizsgált csoporthoz tartozót.

A munkaerőpiac a foglalkoztatás területén már nem mutat ilyen összetett és pozitív példát. A munkaerő-piaci szereplők elutasítást, de leginkább közömbösséget vállalnak a vizsgált csoporttal szemben. A kutatás ezen fázisa részben a mai fiatalok, fiatal felnőttek fogyatékosokkal, egyben a fogyatékos kortársakkal szembeni attitűdjeinek megismerésére, az egyéni és társadalmi tapasztalatok feltárására, valamint a latens és manifeszt társadalmi problémák felszínre hozására irányult. A kutatás másik része a hazai munkaadók munkaadói szerepének jelenlegi sajátosságait kívánta feltárni.

A kutatás során magukkal a fogyatékos diplomás vagy/és diplomára váró fiatalokkal, fiatal felnőttekkel is folytatottunk beszélgetéseket. Ebben az egységben a fogyatékos fiatalok életkörülményeinek, élettereinek, jövőképének megismerését tűztűk ki célul. Itt alapvetően a fiatalok életesélyeit vettük vizsgálati górcső alá, azt néztük meg, vajon a jövőképük kialakítását mennyire befolyásolják az iskolai, munkahelyi lehetőségek köre, mennyire érvényesülnek fogyatékosságukkal, mit jelent ma fogyatékosnak lenni Magyarországon, legfőképpen mit jelent mindez az ő meglátásuk szerint a munkaadók szempontjából. A kutatásunk során feltett, felvetett kérdéseink megválaszolásában további mutatókat is bevontunk, melyek mindegyike egy-egy olyan területet képviselt, amelyek a fogyatékos ügy pozitív irányú előmozdítását kívánták megerősíteni.
Kutatásunk alapjához járult hozzá vizsgálataink elején elkészített bibliográfiai és az ún. szervezeti adatbázis, amely a szakmai munkákhoz, a szervezeti együttműködésekhez nyújtott jelentős segítséget. Az adatbázis létrehozása nem csak a mi számunkra jelent segítséget, hanem azon szakembereknek, oktatóknak, hallgatóknak és érdeklődőknek is, akik a téma mélyebb megismerését tűzik ki célul.

A kutatás lehetőséget adott arra is, hogy két felsőoktatási intézményben beindíthassuk az Esélyegyenlőség és társadalom című kurzust (a fentiekben már említettük), amely kurzus igen nagy népszerűségnek örvend a mai napig. A kurzust a budapesti Zsigmond Király Főiskola szociológus hallgatói között kötelezővé tettük, a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Pedagógiai Karán résztvevők esetében pedig szabadon választottként hirdettük meg. Ez utóbbi esetben is jelentős számú hallgató vesz részt a mai napig. A kurzusunk meghirdetésével, valamint beindításával célunk a felsőoktatás falai közé bevinni, megismertetni egy olyan társadalmi problémát, amelyben a társadalom összefogására, együttműködésére van szükség, melyet leginkább a leendő értelmiségi csoportok vezetésével tudjuk elképzelni.

Vizsgálataink jelentőségét abban látjuk, hogy egyfelől az ifjúságkutatásokat összeköthettük a fogyatékos kutatásokkal, a jelen esetben kutatásunkkal, másfelől a hagyományos gyógypedagógiai vizsgálatokat kiegészíthettük olyan ismeretekkel, tudásokkal, amelyek ma már elengedhetetlenek az interdiszciplinaritás területén. Jelentősek azok az eredményeink is, amelyeket a munkaadókkal összefüggésben mutattunk ki. Az elmúlt években nagy számban láttak napvilágot azok a vizsgálatok, amelyek a megváltozott munkaképességű emberekkel összefüggésben készültek. Kutatásunk ezen egységében azokat a mutatókat tártuk fel, amelyek a hazai szinten jellemzővé váltak a munkaadók részéről. Az eredményeink azt mutatták, hogy a fogyatékosok foglalkoztatásában a hazai nonprofit szervezetek a legaktívabb szereplők.


A projekt kutatói:
Albert Fruzsina, Jancsák Csaba, Kabai Imre,
Kiss Viktor, Ságvári Bence, Molnár Krisztina

A projekt adminisztrátora, egyben kutató munkatársa: Sulyok Tamás
A projekt vezetője: Laki Ildikó
A projekt intézményi háttere: MTA Szociológiai Kutatóintézet
A projekt honlapja: www.fogyat77.socio.mta.hu

Az intézményi vizsgálatok esetében hét egyetemet és egy főiskolát (kontrollintézmény) vettünk górcső alá. Az intézményi 2220 fős mintát tizenkilenc zárt és nyitott kérdésből álló kérdőívvel kérdeztük meg a fogyatékosságról, a fogyatékos emberekről, az integrálás és kirekesztés témaköréről, valamint az együttélés lehetőségeiről. A szervezeti kérdezések esetében pedig 149 szervezetet kerestünk meg, három típust érintve (állami, gazdasági és nonprofit).

A szervezeti kérdezések esetében elsődlegesen arra voltunk kíváncsiak, hogy regionális szinten, a különböző munkaadók, milyen attitűddel, befogadó készséggel rendelkeztek a fogyatékos személyek elfogadásában, foglalkoztatásában. Rendelkeznek-e akadálymentes épületekkel, tudják-e biztosítani a megfelelő munkakörülményeket, rendelkeznek-e a foglalkoztatásban szükséges dokumentumokkal, úgymint esélyegyenlőségi program, SZMSZ vagy etikai kódex? A munkaadók esetében arra is figyeltünk, hogy milyen reakciókkal illetik a fogyatékos személy foglalkoztatásának kérdéskörét.