Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
Hal és zöldség matek: akvakultúra + hidropónia = akvapónia


Tudományterület: Agrártudományok

Szervező: Debreceni Egyetem

Cím: 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138. (Böszörményi úti Campus) - Térkép ide kattintva érhető el

Ki jelentkezhet?

  • egyéni regisztráció
  • csoportos jelentkezés


Időpont(ok):
16:00-17:00
Szabad helyek száma: 17
A jelentkezés lezárult.
17:00-18:00
Szabad helyek száma: 17
A jelentkezés lezárult.
18:00-19:00
Szabad helyek száma: 0
A jelentkezés lezárult.
19:00-20:00
Szabad helyek száma: 15
A jelentkezés lezárult.


Hal és zöldség matek: akvakultúra + hidropónia = akvapónia

 

Az utóbbi száz év túlhalászatának következtében a természetesvízi halállományok jórésze  is végveszélybe került. Ezzel párhuzamosan a világon - így Magyarországon is - folyamatosan nő a telítetlen zsírsavakban, nyomelemekben gazdag, egészséges élelmiszerek, így a halféleségek iránti kereslet.

A hal igen értékes élelmiszernek számít az egész világon. Ennek egyik oka, hogy egyrészt olcsó, másrészt könnyen előállítható élelmiszer, amely a világ szegényebb részein népélelmezési feladatokat lát el, míg a fejlettebb országokban prémium kategóriás élelmiszerként funkcionál.

Napjainkban azonban az édesvíz hiányának, a halászati termelés stagnálásának, a kifogott termékek bizonytalan eredetének, a népesség növekedésének és az ezzel párhuzamosan emelkedő piaci áraknak köszönhetően a hal és halászati termékek egyre inkább elérhetetlenek a fogyasztók számára. Az egészséges halhús szerepe felértékelődik, amelynek jelentős forrása az akvakultúra.

Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás rendkívül alacsony, mintegy 4 kg/fő év nettó tömegen kalkulálva, mely élőhalra átszámítva sem haladja meg az 5,5 kg/fő értéket. Igaz ugyan, hogy ez évről évre – minimálisan – növekszik, de nem lehetünk elégedettek, mert ezzel az Európai Unión (EU 27) belül az utolsók között állunk.

 

A hazai tógazdaságokban a gabona magvakkal történő kiegészítő haltakarmányozás a leghatékonyabb hozamfokozó eljárás, azonban a természetes hozam korlátozottsága miatt a végleges hozam mennyisége limitált. Ugyanakkor a hagyományos tavi haltermelésnek számos problémával kell szembenéznie, ilyenek az emelkedő gabonaárak, a madárkártétel, valamint a fogyasztói igények megváltozása, a ponty iránti kereslet csökkenése. A megfelelő mennyiségű és minőségű halhús előállításához a tógazdasági haltermelőknek korszerű takarmányozási-technológiákra van szükségük. Ennek egyik lehetséges módja a hagyományos abrak alapú kiegészítő takarmányozás felváltása teljes értékű tápokkal, melyek ma már olyan minőséget képviselnek, hogy teljes mértékben fedezni tudják a ponty szükségleteit.

 

A Debreceni Egyetem MÉK Halbiológiai laboratoriumában több, különböző méretű zárt, intenzív és recirkulációs elven működő, egyben energiatakarékos és környezetbarát haltermelési rendszer működik. Ezekben a haltermelő rendszerekben lehetőségünk nyílik olyan takarmányozási kísérletek lefolytatására, melynek eredményei a haltermelők és tógazdák mindennapi gyakorlatában sikeresen alkalmazható. 

Akvapónia

 

Az Akvapónia természetes folyamatokon nyugvó termelés. Felületesen meghatározva az akvakultúra (aquaculture) és a hidropónia (hydroponics) kombinációja, a megnevezés is ebből származik aqua-ponia (ejtsd: akvapónia). Az akvakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben. A tartályos rendszerekben nagyon nagy sűrűségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat nevelnek.

 

 

Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A halak tápanyagban gazdag szerves hulladékát átszivattyúzni a növények gyökerei között, amik felveszik a tápanyagot belőle.  A növények növekedése tehát nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladékával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvapónia a növényeket és a termesztő közeget (agyaggolyó, kavics, perlit, kőzetgyapot, stb…) használja a víz megszűrésére, megtisztítására, amely ez után visszatér a hal tartályba.

A körfolyamat a végtelenségig ismételhető és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni.

 

 

A program keretében megtekinthető a kísérleti halnevelő technológia, a jelenleg nevelt fajok (ponty és csapó sügér ), valamint előadás hangzik el a zárt rendszerű haltermelő rendszerek műszaki és biológiai sajátosságairól. Bemutatásra kerül az akvapóniás rendszer is, ahol bárki megkóstolhatja a zöldségeket. Színes és érdekes programokkal készülünk kicsiknek és nagyoknak. Mindenkit várunk szeretettel egy finom kóstolóra, ahol választ kaphatnak a kérdésre, van-e hal íze a zöldségeknek?

 

Minden ami zöldség és hal, csak téged vár!

 

Program helyszíne: DE MÉK Halbiológiai labor, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.


Főszereplő(k):

  • Dr. Stündl László
  • Dr. Fehér Milán
  • Dr. Bársony Péter
  • Csorvási Éva
  • Kertész Attila
  • Sipos Szabolcs
  • Márta Erik



Vissza az előző oldalra
Keresés:  

Ha SZEPTEMBER, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!
 

Idén is lesz KUTATÓK ÉJSZAKÁJA, méghozzá szokás szerint szeptember végén, ráadásul most a legvégén, 2016. SZEPTEMBER 30-án!
 

Sci News 2016-ban
 

Idén a Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornáján osztunk meg minden izgalmas tudományos, illetve az idei eseményhez kapcsolódó hírt, melyeket ITT tekinthetsz meg.
 

Már most írjátok be a naptáratokba, az outlookba vagy az okostelefonotokba, állítsatok be riasztást, hogy biztosan el ne felejtkezzetek róla!
 

Miről is szól ez a nap?
 

Az Európai Unió Bizottsága több mint tíz évvel ezelőtt indította útjára ezt a kezdeményezést, hogy Európa-szerte megismertesse a fiatalokkal a kutatói pályát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt, népszerűsítse a természettudományokat, megmutassa, hogy kutatónak lenni izgalmas hivatás.
 

Szeptember 30-án délutántól késő estig rengeteg érdekes program és máskor nem látogatható helyszín várja a nagyközönséget. Tudományos előképzettség nem szükséges a programok látogatásához.
 

Miért érdemes eljönni? Mert bárhova fordulunk, mindenhol tudományos kutatások eredményeibe ütközünk, amelyek a mindennapjaink részévé váltak, mint a hologram, a színes tévé, a C-vitamin, a golyóstoll vagy még inkább az okostelefon és a modern elektronikus eszközök. Ezek a találmányok pedig elkötelezett, kitartó és kreatív tudósok munkájának eredményeként jöttek létre.
 

Kívánjuk, hogy

  • mindenki találja meg az őt érdeklő legizgalmasabb programokat, 
  • jusson be idén arra a regisztrációköteles programra, amire már évek óta nem sikerült, és 
  • érezze nagyon jól magát szeptember 30-án, a KUTATÓK ÉJSZAKÁJÁN! 

 


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatónk: