Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
Növényi lombikbébik


Tudományterület: Természettudományok

Szervező: Debreceni Egyetem

Cím: 4032 Debrecen, Egyetem tér (ÉTK) - Térkép ide kattintva érhető el

Ki jelentkezhet?

  • egyéni regisztráció


Időpont(ok):
17:00-18:00
Szabad helyek száma: 26
A jelentkezés lezárult.
18:00-19:00
Szabad helyek száma: 3
A jelentkezés lezárult.


Program rövid leírása:

 

Manapság a növényi „in vitro” szövettenyészeteket (növényi „lombikbébiket”) széleskörűen alkalmazzák a kutató biológusok és a növénytermesztők egyaránt. Mi is az a növényi szövettenyészet? A módszer a növényi sejt totipotenciáját, tehát azon tulajdonságát használja ki, hogy elvileg bármely élő növényi sejtből, megfelelő körülmények között bármilyen sejttípus kialakulhat. Például, ha levél szegmenseket megfelelő hormontartalmú táptalajra helyezünk, számos gyökér, ill. hajtás fog kialakulni rajta. Ha a növényi sejt falát eltávolítjuk, ún. protoplasztot nyerünk, amelyből növénykék fognak kialakulni, így egyetlen levélből több millió protoplasztot, majd növényt nyerünk.

            Mire használhatjuk ezt a technológiát? Az alábbiakban felsorolunk néhány példát.

1. A növényi osztódó szövetek (merisztémák) soha nem tartalmaznak patogén vírusokat. Ezért, ha ilyen szöveteket lombikban nevelünk, vírusmentes növényeket állíthatunk elő. Ez azért fontos, mert számos termesztett növénynél komoly gondot okoznak a vírusfertőzések.

2. Az ún. mikroszaporítás módszerével nagy tömegben állíthatunk elő olyan növényeket, amelyek hagyományos úton nehezen szaporíthatók (pl. orchideák).

3.  Az utóbbi években ezt az eljárást egyre többen használják védett (veszélyeztetett) fajok konzerválására. A vadon élő növény minimális szövetrészlete elegendő az eljáráshoz, tehát nem szükséges a teljes növényt elpusztítani, felhasználni. Megfelelő táptalajokon ezekből a szövetdarabokból számos növényt tudunk előállítani (1. ábra). Ebben a vonatkozásban génmegőrzésről beszélhetünk, amit nemcsak a védett növények, hanem fontos kultúrnövény fajták esetében is alkalmaznak.

4.  A technikát gyakran alkalmazzák az ún. alapkutatásban: biokémiai, sejtbiológiai, genetikai kísérletekben. Népszerűségét az indokolja, hogy jól kontrollálható rendszer. A természettudományos kísérletekben, ha valamilyen külső tényező hatását vizsgáljuk, csak a vizsgált paramétert változtatjuk, az összes többi körülmény állandó kell legyen. Kontrollált táptalaj- fény- hőmérséklet stb. viszonyok között a növényi in vitro tenyészetek növekedése, fejlődése jól ellenőrizhető (igen alacsony a „szórása”), tehát természettudományos kísérletek szempontjából ideálisak.

 

 

 

1. ábra. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) „lombikbébik”

 

 

A „Kutatók Éjszakája” rendezvénysorozat keretén belül (kezdés időpontja: 1700) a következő programokat tervezzük:

 1. Anövényi in vitro technikák rövid (maximum 40 perces) bemutatása, diavetítés (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1035. terem (Diószegi Szemináriumi Szoba). 2. A szövettenyésztő szoba és az in vitro tenyészetek bemutatása (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1024. laboratórium). Időtartama kb. 40 perc

3. Gyakorlati bemutató: néhány fontosabb kultúrnövény, ill. védett növény in vitro tenyésztését mutatjuk be. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy maguk próbáljanak ki néhány technikát, és hazavihetik az általuk készített tenyészeteket. Arra is lehetőség van, hogy a saját tenyészeteket otthonról hozott, előzőleg kifőzött (kuktázott) bármilyen 0,5 l-esnél nem nagyobb, kupakkal ellátott üvegedényekben őrizzék meg.

 

Program helyszíne:  DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 5. épületszárny, 1. em.


Főszereplő(k):

  • Dr. Máthé Csaba
  • Freytag Csongor
  • Garda Tamás



Vissza az előző oldalra
Keresés:  
kocsányos tölgy (Quercus robur) szövettenyészet

Ha SZEPTEMBER, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!
 

Idén is lesz KUTATÓK ÉJSZAKÁJA, méghozzá szokás szerint szeptember végén, ráadásul most a legvégén, 2016. SZEPTEMBER 30-án!
 

Sci News 2016-ban
 

Idén a Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornáján osztunk meg minden izgalmas tudományos, illetve az idei eseményhez kapcsolódó hírt, melyeket ITT tekinthetsz meg.
 

Már most írjátok be a naptáratokba, az outlookba vagy az okostelefonotokba, állítsatok be riasztást, hogy biztosan el ne felejtkezzetek róla!
 

Miről is szól ez a nap?
 

Az Európai Unió Bizottsága több mint tíz évvel ezelőtt indította útjára ezt a kezdeményezést, hogy Európa-szerte megismertesse a fiatalokkal a kutatói pályát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt, népszerűsítse a természettudományokat, megmutassa, hogy kutatónak lenni izgalmas hivatás.
 

Szeptember 30-án délutántól késő estig rengeteg érdekes program és máskor nem látogatható helyszín várja a nagyközönséget. Tudományos előképzettség nem szükséges a programok látogatásához.
 

Miért érdemes eljönni? Mert bárhova fordulunk, mindenhol tudományos kutatások eredményeibe ütközünk, amelyek a mindennapjaink részévé váltak, mint a hologram, a színes tévé, a C-vitamin, a golyóstoll vagy még inkább az okostelefon és a modern elektronikus eszközök. Ezek a találmányok pedig elkötelezett, kitartó és kreatív tudósok munkájának eredményeként jöttek létre.
 

Kívánjuk, hogy

  • mindenki találja meg az őt érdeklő legizgalmasabb programokat, 
  • jusson be idén arra a regisztrációköteles programra, amire már évek óta nem sikerült, és 
  • érezze nagyon jól magát szeptember 30-án, a KUTATÓK ÉJSZAKÁJÁN! 

 


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatónk: