Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
Növényi lombikbébik


Tudományterület: Természettudományok

Szervező: Debreceni Egyetem

Cím: 4032 Debrecen, Egyetem tér (ÉTK) - Térkép ide kattintva érhető el

Ki jelentkezhet?

  • egyéni regisztráció


Időpont(ok):
15:00-16:00
Szabad helyek száma: 1
A jelentkezés lezárult.
16:00-17:00
Szabad helyek száma: 1
A jelentkezés lezárult.


Program rövid leírása:

 

Manapság a növényi „in vitro” szövettenyészeteket (növényi „lombikbébiket”) széleskörűen alkalmazzák a kutató biológusok és a növénytermesztők egyaránt. Mi is az a növényi szövettenyészet? A módszer a növényi sejt totipotenciáját, tehát azon tulajdonságát használja ki, hogy elvileg bármely élő növényi sejtből, megfelelő körülmények között bármilyen sejttípus kialakulhat. Például, ha levél szegmenseket megfelelő hormontartalmú táptalajra helyezünk, számos gyökér, ill. hajtás fog kialakulni rajta. Ha a növényi sejt falát eltávolítjuk, ún. protoplasztot nyerünk, amelyből növénykék fognak kialakulni, így egyetlen levélből több millió protoplasztot, majd növényt nyerünk.

            Mire használhatjuk ezt a technológiát? Az alábbiakban felsorolunk néhány példát.

1. A növényi osztódó szövetek (merisztémák) soha nem tartalmaznak patogén vírusokat. Ezért, ha ilyen szöveteket lombikban nevelünk, vírusmentes növényeket állíthatunk elő. Ez azért fontos, mert számos termesztett növénynél komoly gondot okoznak a vírusfertőzések.

2. Az ún. mikroszaporítás módszerével nagy tömegben állíthatunk elő olyan növényeket, amelyek hagyományos úton nehezen szaporíthatók (pl. orchideák).

3.  Az utóbbi években ezt az eljárást egyre többen használják védett (veszélyeztetett) fajok konzerválására. A vadon élő növény minimális szövetrészlete elegendő az eljáráshoz, tehát nem szükséges a teljes növényt elpusztítani, felhasználni. Megfelelő táptalajokon ezekből a szövetdarabokból számos növényt tudunk előállítani (1. ábra). Ebben a vonatkozásban génmegőrzésről beszélhetünk, amit nemcsak a védett növények, hanem fontos kultúrnövény fajták esetében is alkalmaznak.

4.  A technikát gyakran alkalmazzák az ún. alapkutatásban: biokémiai, sejtbiológiai, genetikai kísérletekben. Népszerűségét az indokolja, hogy jól kontrollálható rendszer. A természettudományos kísérletekben, ha valamilyen külső tényező hatását vizsgáljuk, csak a vizsgált paramétert változtatjuk, az összes többi körülmény állandó kell legyen. Kontrollált táptalaj- fény- hőmérséklet stb. viszonyok között a növényi in vitro tenyészetek növekedése, fejlődése jól ellenőrizhető (igen alacsony a „szórása”), tehát természettudományos kísérletek szempontjából ideálisak.

 

 

 

1. ábra. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) „lombikbébik”

 

 

A „Kutatók Éjszakája” rendezvénysorozat keretén belül (kezdés időpontja: 1700) a következő programokat tervezzük:

 1. Anövényi in vitro technikák rövid (maximum 40 perces) bemutatása, diavetítés (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1035. terem (Diószegi Szemináriumi Szoba). 2. A szövettenyésztő szoba és az in vitro tenyészetek bemutatása (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1024. laboratórium). Időtartama kb. 40 perc

3. Gyakorlati bemutató: néhány fontosabb kultúrnövény, ill. védett növény in vitro tenyésztését mutatjuk be. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy maguk próbáljanak ki néhány technikát, és hazavihetik az általuk készített tenyészeteket. Arra is lehetőség van, hogy a saját tenyészeteket otthonról hozott, előzőleg kifőzött (kuktázott) bármilyen 0,5 l-esnél nem nagyobb, kupakkal ellátott üvegedényekben őrizzék meg.

 

Program helyszíne:  DE ÉTK Diószegi Szeminárium terem (1.035 terem)


Főszereplő(k):

  • Dr. Máthé Csaba
  • Garda Tamás
  • Juhász Gabriella Petra
  • Szabó Petra



Vissza az előző oldalra
Keresés:  
hóvirág - növényi lombikbébi

Ha szeptember, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA! 

2017. szeptember 29. (péntek) 

Ezen a délutánon és estén megismerkedhettek a kutatói munka szépségeivel és izgalmával. Megtudhatjátok, hol és hogyan dolgozik egy kutató, milyen kihívások érik, és hogyan küzdi le a nehézségeket?

 

Miről is szól ez a nap?

 

Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.

 

A Kutatók Éjszakájára minden korosztályt várunk látogatóként! Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eseménysorozat a társadalom minden tagjának bemutatja a kutatás és fejlesztés (K+F) fontosságát és vonzóvá szeretné tenni a kutatói életpályát. Az ovisoktól a nagymamákig mindenki megismerkedhet az innovációs gondolkodás fontosságával.

 

Szeptember 29-én kora délutántól késő éjszakáig, a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyílnak, és bepillanthattok a zárt ajtók mögött zajló, az emberiséget előre vivő új ötletek létrehozásába;

 

Több mint 30 városban, közel 2000 program megszervezésével nem csak szórakoztatni szeretnénk, hanem azt is demonstrálni, hogy a találmányok egy-egy elkötelezett, kitartó és kreatív tudós vagy tudóscsapat munkájának eredményei, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához és az újítások támogatásához.

 

Ha videóhírek, akkor: SciNews!

A Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornája idén is érdekes tudományos és az eseményhez kapcsolódó híreket oszt meg!

 

Kívánjuk, hogy

 

  • minden új látogató találja meg az őt érdeklő érdekfeszítő programokat,
  • idén jusson be a kiszemelt regisztrációköteles programra, akinek ez még nem sikerült,  és 
  • mindenkinek, hogy érezze nagyon jól magát ezen a különleges eseményen!


Írjátok fel a naptáratokba vagy az okostelefonba, hogy biztosan ne felejtsetek eljönni: 2017. SZEPTEMBER 29-én, pénteken, megint:

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!!!


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatóink: