Programok
NyomtatásTovábbküldés e-mailben
Legek Ázsiában - a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport a Kutatók Éjszakáján


Tudományterület: Társadalomtudományok

Szervező: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Cím: 1014 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. (PPKE BTK Sophianum 112-es terem) - Térkép ide kattintva érhető el

Ki jelentkezhet?

  • egyéni regisztráció


Időpont(ok):
17:00-23:00
Szabad helyek száma: 41


LEGEK A TÁVOL-KELETEN

Kutatók Éjszakája 2017

PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport

2017. szeptember 29. Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112. terem

 

Ázsia a legek földje: itt található a legmagasabb hegycsúcs, a legnépesebb ország, a leggyorsabb vonat, a legnagyobb diszkógömb, a leghosszabb szakállú ember – és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Az ilyen rekordok jó lehetőséget adnak arra, hogy mögéjük pillantva felfedezzük a térség sokszínű arculatának, kultúrájának, életének egyes jellegzetességeit. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján egy-egy ázsiai „leg”-ből kiindulva villantják fel kutatási területük érdekességeit, a legkiemelkedőbb teljesítményeken, legegyedibb jelenségeken keresztül igyekezve közelebb hozni e távoli földrészt.

 

 

A program

 

17:00-17:30 Kozjek-Gulyás Anett: A leggazdagabbak Kínában – Út a sikerhez, avagy a középosztály felemelkedése

17:35–18:05 Csibra Zsuzsanna: Szörnyek, szellemek, kisértetek – A klasszikus kínai irodalom legijesztőbb meséi

18:10–18:40 Rónaháti Cecilia: A legőrültebb földrajzi felfedezések – a „legdilisebb” földrajzi felfedezők Ázsiában

18:45–19:15 Byrappa Ramachandra: India: a világ legnagyobb demokráciája 

19:20–19:50 Szakáli Máté: Túravezetés Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében

19:55–20:25 Both Sára: Mi a teendő, ha a kínai császár berúg? – A legelső kínai receptgyűjtemény

20:30–21:00 Kusai Sándor Zoltán: A legnagyobb szerencsejáték-központ Ázsiában – Mit is mutat Makaó egyedi fénytörésű prizmája a mai Kínáról?

21:05–21:35 Szivák Júlia: India, a legtöbb hivatalos nyelv országa

21:40–22:10 Salát Gergely: A legősibb családfa – Konfuciusz kétmillió leszármazottja

22:15–22:45 Szilágyi Zsolt: A világ leghatalmasabb birodalmától a legnagyobb lovas szoborig

 

 

17:00-17:30

A leggazdagabbak Kínában – Út a sikerhez, avagy a középosztály felemelkedése

Kozjek-Gulyás Anett (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

 

A világ legdrágább kutyája, egy tibeti masztiff 431 millió forintnyi összegért kelt el 2012-ben. A csillagászati árat kifizető tulajdonos Kína Dalian városának egyik ingatlanfejlesztő milliárdosa. Picasso Claude és Paloma című festményét Wang Jianlin, a Wanda ingatlanfejlesztő cégcsoport vezérigazgatója 28 millió dollárért vásárolta meg. Wang Jianlin 2016-ban és 2017-ben az első volt Kína tíz leggazdagabb emberének listáján. Szintén ő az, akinek luxusjachtjai felbukkannak a James Bond-filmekben, de luxushoteljei és -apartmanjai is vannak Londonban. Az előadás nemcsak azt mutatja be, hogy 2010-től egészen napjainkig kik Kína leggazdagabb emberei, hanem a gazdagság kapcsán a középosztály mint egy új társadalmi csoport megjelenésére, felemelkedésének okaira, a társadalmi változásban betöltött szerepére, értékrendszerére és életmódjára is igyekszik rávilágítani.

 

17:35–18:05

Szörnyek, szellemek, kisértetek – A klasszikus kínai irodalom legijesztőbb meséi

Csibra Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

 

Kínában a Hat dinasztia korától (220–581) egy másfajta realitás megélése és bemutatása vált jellemzővé az irodalomban, előtérbe kerülhetett a dolgok misztikus, rejtőzködő oldala. Kedvelt elfoglaltsággá vált a különös történetek olvasása, majd meseszerű feldolgozások írása. A természetfelettiről szóló történetek leggyakoribb témái között ezért az istenekről, halhatatlanokról, szellemekről, kóbor lelkekről, természetfeletti dolgokról, ártó démonokról és rendkívüli jelenségekről beszámoló műveket találjuk. Az előadás a legfélelemkeltőbb, leghorrorisztikusabb történeteket mutatja be, amelyek a mai embert is megborzongatják.

 

18:10–18:40

A legőrültebb földrajzi felfedezések – a „legdilisebb” földrajzi felfedezők Ázsiában

Rónaháti Cecilia (külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

 

Habár a nagy földrajzi felfedezéseket említve jellemzően az európai küldőállamok felfedezőiről szoktunk beszélni, tevékenységük az ázsiai államok történetére (is) visszafordíthatatlan hatással volt. Hajlamosak vagyunk a nagy földrajzi felfedezéseknek a gyarmatosítást nem is mindig megelőző korszakát az azóta eltelt évszázadok megszépítő heroizmusában szemlélni, holott a vakmerőségen kívül a tudatlanság és a véletlen szerepe sem lebecsülendő, amely a felfedezőket gyakran bajba, kínos, esetenként mai szemmel már mulatságos helyzetekbe sodorta. Az előadás ezek közül a helyzetek közül emel ki néhányat, rámutatva, hogy a gyarmatbirodalmak építésében gyakran a heroizmus, a kultúraterjesztés pátosza és a tervezett módszeresség csak a retrospektív értékelésekben lehet jelen.

 

18:45–19:15

India: a világ legnagyobb demokráciája 

Byrappa Ramachandra (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék)

 

Az „India a világ legnagyobb demokráciája” mondattal büszkélkedik minden indiai köztisztviselő és ezzel együtt minden indiai állampolgár is. Ez azért lehet, mert a legnagyobb fogalmat a legjobb értékekkel igyekeznek asszociáltatni, ami így hitelesítheti az ország politikai rendszerét. Ez rendben is volna, ha valóban így lenne. Ha nincs, akkor vajon mit takar a világ számára is nagynak értékelt indiai demokrácia? Nem könnyű igazságos képet alkotni erről a gyönyörűséges szörnyűségről, de egy valami biztos, csontig marva, fejjel lefelé és kibírhatatlan pénzbűzben is az indiai demokrácia pár felbecsülhetetlen csodára képes, így a leglegitimáltabb reményt adhatja a nemsokára másfél milliárd fős lakosság számára.

 

19:20–19:50

Túravezetés Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében

Szakáli Máté (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

 

Ugyan a török korban számos mecset és dzsámi működött Magyarországon, ezeket jobbára vagy vissza-, illetve átalakították templomokká, vagy lerombolták. A fennmaradt korabeli iszlám imahelyek ma turistalátványosságként szolgálnak, miközben az iszlám kortárs magyarországi hívei jellemzően kisebb imahelyeket alakítanak ki a maguk számára. Délkelet-Ázsia egyik fő turistalátványossága a régió legnagyobb és egyben a szunnita világ negyedik legnagyobb mecsete, a kétszázezer (!) hívő befogadására alkalmas jakartai Istiqlal nagymecset. Az előadás az épület bemutatása mellett a muszlimok egyik legfőbb vallási kötelessége, az istentisztelet részleteibe nyújt betekintést.

 

19:55–20:25

Mi a teendő, ha a kínai császár berúg? – A legelső kínai receptgyűjtemény

Both Sára (oktató, Budapesti Corvinus Egyetem)

 

Mit tehet a jó alattvaló, aki tanácsadói állásra vágyik a császárnál, de szerencsétlen ura tárgyalásképtelenre issza magát? Ereje szerint segít rajta, s a híres „Kijózanító makrélával” kínálja meg! Így tett a kora középkorban Yu Zong, a fényes karriert befutó hivatalnok, a császári udvar legdrágább ételeinek összegyűjtője. Művét, a Shizhenlut az első kínai receptgyűjteményként tartják számon, melyben, bár még meglehetősen kiforratlan módon, helyet kapnak a császár kedvenc ételeinek leírásai.     Mitől különleges ez a gyűjtemény, vajon mit takar a „Saras bárány” vagy a „Tízezer talléros illatos sütemény”? Az előadásban nemcsak a szöveg keletkezési körülményeit ismerhetjük meg, de az Udvar és a középkori Kína étkezési szokásaiba is betekinthetünk.

 

20:30–21:00

A legnagyobb szerencsejáték-központ Ázsiában – Mit is mutat Makaó egyedi fénytörésű prizmája a mai Kínáról?

Kusai Sándor Zoltán (a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársa, volt pekingi nagykövet)

 

A globális pénzügyi válság éles szakaszának lezárulása, 2010 óta a Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatású Területe vált nemcsak Ázsia, hanem az egész világ legnagyobb szerencsejáték-központjává. A magyar Kína-kutatásban elég mostohán kezelt Makaó a szemünk láttára növi ki magát a tobzódó, fékezhetetlen posztmodern hedonizmus trópusi bujasággal virágzó kínai, ázsiai és – egyik – globális fővárosává. Ugyanakkor a sajátos történeti utat bejárt Makaó fejlődése és transzformációja egyedi fénytörésű prizmaként mutatja meg a posztmodern Kína működésének számos jellemzőjét, kihívását és ellentmondását is. Ezért a makaói fejlemények és azok tágabb – kínai és azon túli – összefüggéseinek értelmezése több érdekes tanulsággal is szolgálhat számunkra.

 

21:05–21:35

India, a legtöbb hivatalos nyelv országa

Szivák Júlia (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

 

A népszerű hindí közmondás szerint India az az ország, ahol kilométerenként a víz íze, négy kilométerenként pedig a helyiek által beszélt nyelv is megváltozik. A közmondás jól érzékelteti, hogy a Föld második legnépesebb országa nyelvi szempontból is igen változatos képet mutat. Az előadás így az indiai nyelvi diverzitásról szól, melynek során az érdeklődők megtudhatják, hogy mi köze a pizsamának a dzsungelhez, mi is az a shopping-vopping, mit keresnek a call centerek Indiában, és hogy miként lehet elkerülni azt, hogy az 1,3 milliárd, 1500 különböző nyelvet beszélő embert tömörítő országban bábeli zűrzavar alakuljon ki.

 

21:40–22:10

A legősibb családfa – Konfuciusz kétmillió leszármazottja

Salát Gergely (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Kínai Tanszék)

 

A kínai családok mindig gondosan nyilván tartották őseiket, s a családfák naprakészen tartása fontos kötelessége volt az utódoknak. A múltjukat aprólékosan ápoló kínai családok közül is kiemelkedik a Kong família, amelybe a Kr. e. 6–5. században élt bölcs, Konfuciusz leszármazottjai tartoznak – ez a család rendelkezik a világ leghosszabb folyamatos családfájával. A több mint két és félezer éves jól dokumentált históriával rendelkező Kong családnak ma a 83. nemzedéke él, az idén digitalizált hivatalos családfa kétmillió utódot tart számon. Az előadás során szó lesz Konfuciuszról, a kínai családokról, a ma élő Konfuciusz-leszármazottakról és mindenről, amit a világ legnagyobb családjáról tudni érdemes.

 

22:15–22:45

A világ leghatalmasabb birodalmától a legnagyobb lovas szoborig

Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)

 

Az előadás elsősorban arra a kérdésre fókuszál, hogy a 13. század végén a világ egyik legnagyobb birodalmát létrehozó mongolok hogyan emlékeznek meg erről a történeti korszakról, milyen szerepet tölt ez be a mai mongol kulturális hagyományban, identitásban. Milyen, a mongol történeti hagyománnyal összefüggő jelképeket használ a mai politikai – és gazdasági – elit, s ezek hogyan idézik az államalapítás vagy a nagy mongol birodalom időszakát. És pár szót arról, hogy „elég-e ez az üdvösséghez”, vagy újabb és újabb példák kellenek ahhoz, hogy történelmi távlatokban még 800 évnél is messzebb vezethessük vissza a mongol állam gyökereit.


Főszereplő(k):




Vissza az előző oldalra
Keresés:  
Legek Ázsiában - a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport a Kutatók Éjszakáján

Ha szeptember, akkor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA! 

2017. szeptember 29. (péntek) 

Ezen a délutánon és estén megismerkedhettek a kutatói munka szépségeivel és izgalmával. Megtudhatjátok, hol és hogyan dolgozik egy kutató, milyen kihívások érik, és hogyan küzdi le a nehézségeket?

 

Miről is szól ez a nap?

 

Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.

 

A Kutatók Éjszakájára minden korosztályt várunk látogatóként! Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eseménysorozat a társadalom minden tagjának bemutatja a kutatás és fejlesztés (K+F) fontosságát és vonzóvá szeretné tenni a kutatói életpályát. Az ovisoktól a nagymamákig mindenki megismerkedhet az innovációs gondolkodás fontosságával.

 

Szeptember 29-én kora délutántól késő éjszakáig, a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyílnak, és bepillanthattok a zárt ajtók mögött zajló, az emberiséget előre vivő új ötletek létrehozásába;

 

Több mint 30 városban, közel 2000 program megszervezésével nem csak szórakoztatni szeretnénk, hanem azt is demonstrálni, hogy a találmányok egy-egy elkötelezett, kitartó és kreatív tudós vagy tudóscsapat munkájának eredményei, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához és az újítások támogatásához.

 

Ha videóhírek, akkor: SciNews!

A Kutatók Éjszakája hivatalos YouTube-csatornája idén is érdekes tudományos és az eseményhez kapcsolódó híreket oszt meg!

 

Kívánjuk, hogy

 

  • minden új látogató találja meg az őt érdeklő érdekfeszítő programokat,
  • idén jusson be a kiszemelt regisztrációköteles programra, akinek ez még nem sikerült,  és 
  • mindenkinek, hogy érezze nagyon jól magát ezen a különleges eseményen!


Írjátok fel a naptáratokba vagy az okostelefonba, hogy biztosan ne felejtsetek eljönni: 2017. SZEPTEMBER 29-én, pénteken, megint:

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA!!!


Az Európai Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság, Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával valósul meg.


Támogatóink: