A kutatás-fejlesztés és az innováció; az új, tudásintenzív termékek előállítása Európa jövőbeli versenyképességének a záloga, éppen ezért kiemelt fontosságú a kutató bemutatása a társadalomnak és a fiatalok figyelmének felhívása a kutatói és fejlesztői karrier lehetőségére.

Az első Kutatók Éjszakáján még csak néhány intézmény nyitotta meg kapuit, és szervezett érdekes programokat, tavaly viszont már közel 50 magyarországi település 200-nál több helyszínén 2000 program várta a sok tízezer érdeklődőt. Európa-szerte közel félezer városban több mint egymillióan vettek részt a tudomány ünnepén.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, a programok vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas eseményeket.

Az idei év újdonsága, hogy a kulturális örökség európai évéhez kapcsolódóan számos budapesti és vidéki múzeum, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum is részt vesz az eseményen.

A rendezvényt megelőző héten ismert tudománynépszerűsítő szakemberek Budapest egy forgalmas pontján idén is bevonják a járókelőket tudományos kísérletekbe.

Az EU által a rendezésre kiírt pályázatot 2018-ban ismét két esztendőre nyerte el az RCISD Regionális Tudásközpont vezetésével az a konzorcium, amelynek további tagjai a Nők a Tudományban Egyesület, az idén 25 esztendős Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a TIT Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Hétfa Kutatóintézet. Idén is az esemény legnagyobb vállalati partnere – és közel 100 programjával a rendezvénysorozat egyik központi helyszíne – az Ericsson Magyarország, amely ebben az évben az új Duna-parti székházában, a Magyar tudósok körútján várja a látogatókat. A támogatók között idén szerepet vállal a Fővárosi Önkormányzat is.