Kávé ébredés után? Csúcsforgalom az utakon? Másoknak csak reggeli rutin, dr. Máthé László számára viszont mindkettő munka és hobbi is egyben. Miközben ugyanis a közlekedésbiztonság szakértőjeként töviről hegyire elemzi az utakon araszoló járművek felszínnel való kapcsolatát, a kávé-, tea- és csokoládékészítés csínját bínját is tanulja egy szakmérnöki képzésen.
Amellett, hogy épp egy közösségi tér kialakításán fáradozik a Szent István Egyetemen, szívesen megtanulná az arab nyelvet, és örömmel utazna el az összes kontinensre a fiatal kutató. „Véleményem szerint a sikeres karrier alapja a megfelelő családi háttér, legyen szó bármilyen szakterületről. Engem a szüleim mindig támogattak a döntésemben, és most is örülnek, hogy ezt a pályát választottam.” Ennek fényében nem véletlen, hogy László legfőképp szüleire néz fel, akik hitelesen és szeretettel nevelték fel őt és három testvérét.
Ristretto? Melange? Latte macchiato? Bár a kávélapok szakkifejezései sokakat megrémisztenek, László jól ismeri és otthonosan használja őket, sőt el is készíti bármelyiket. „Levelezős hallgató vagyok a SZIE Élelmiszermérnöki Karán, ahol csokoládé-, kávé- és teakészítő mester szakmérnöki képzésre járok. Ez meghatározza a hobbimat, ami a kiváló minőségű kávék, teák, csokik felkutatását és fogyasztását jelenti, bármerre járok is a világban.” Tapasztalatait szerencsére nem tartja magában: ízélményeiről még saját blogot is vezet az effatasenses.com oldalon. „Otthon egy nagyon régi kézi őrlőt használok és kotyogós kávét készítek. Feleségemmel csak kiváló minőségű kávékat fogyasztunk, mert a képzés során megtanultam, hogy az élvezeti cikkeken nem szabad spórolni. Ez igaz a csokoládéra, teára, sőt a süteményekre is. Munkahelyemen, a Szent István Egyetem Járműtechnika Tanszékén is sokan kávéznak, így próbálom a tanultakat nekik is átadni” – folytatja a sokoldalú fiatal, aki nemrégiben Japánból prémium Matcha teát is hozott haza.
A világ legnagyobb találmányának egyértelműen a kereket tartja, ami nem csoda, hisz Ő maga is közlekedésbiztonsággal és terepjárás-elmélettel foglalkozik. „Már a tanulmányaim alatt tanszéki demonstrátor lettem, így közelebbről megismerkedhettem ezzel a témakörrel, és persze a nagyon rendes kollégákkal. Hívásukra tudatosan készültem a doktori képzésre, amit nagymértékben befolyásolt, hogy a diploma után azonnal csatlakozhattam egy kutatási pályázathoz.” Munkája során pontosítani tudta azt a módszert, amellyel balesetek után meghatározható az útról letért járművek haladási sebessége. Eredményei alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy egy terepi baleset során nem csak a járművön kialakult deformációkat kell megvizsgálnia a helyszínre érkező igazságügyi szakértőknek, hanem olyan helyi sajátosságokat is, mint a domborzat, a talaj típusa és állapota, és a rajta hagyott nyomok. „A kutatás során kiváló szakemberekkel találkozhattam, akik megerősítettek a téma fontosságában, a szabadföldi vizsgálatok pedig kiszakítottak az irodai létből” – meséli a fiatal kutató, aki az egyetem egyik partnerintézményével együttműködve jelenleg is járműbiztonsággal, gyalogosvédelemmel és rakományrögzítéssel kapcsolatos kutatásokat végez.
“A Brain Star rovatban fiatal kutatókat gyűjtöttünk össze, hogy te is találkozz a kutatók igazi arcával. A Brain Star-ban szereplő kutatók nem csupán sikeresek saját szakterületükön, de izgalmas életüket is érdemes egy kicsit megismerni. Kövess minket a Facebookon is, ahol további információkat találhatsz róluk és az eseményekről!”
Szerző:
Farkas Alexandra
tudományos újságíró
a FarkasSzem bloggere
