Események betöltése

« Összes esemény megtekintése

  • Ez az esemény elmúlt.

Élő könyvtár

szeptember 27 @ 15:00 - 21:00

A Természettudományi Kutatóközpont kutatói kutatási területeikkel kapcsolatos kérdésekről beszélgetnek az érdeklődőkkel. A kutatók a könyvtárból “kikölcsönözhetőek”.

A résztvevő kutatók és kutatási témáik:

Balázs László: Ember a világűrben: élettani kihívások

Milyen stresszorokkal kell megküzdeniük az űrutazóknak? Vannak-e az egészséget veszélyeztető tényezők? Mi az az „űrköd”? Hogy telik az űrhajós egy napja? Lehet-e a földi körülmények között vizsgálni a súlytalanság hatásait? Ha más hasonló kérdése van, arra választ találhat az élő könyvben.

Czigler István: A figyelem pszichológiája

„Mindenki tudja, mi a figyelem…”, írta 1890-ben William James, a pszichológia egyik klasszikusa. A figyelemtől szóló könyvek rendre evvel az idézettel kezdődnek, majd kifejtik, milyen nehéz a pszichológiában megragadni ezt a terminust. Van-e egyáltalán a figyelem fejezetében tárgyalt jelenségekben olyan közös elem, mely indokolja együttesen kezelésüket? A pszichológia kutatás aktuális kérdése, hogy miként viszonyul a figyelem egyéb területekhez, mint a tudat, az észlelés, az emlékezet. További kérdés, hogy a figyelem egyes formái milyen idegrendszeri mechanizmusokkal valósulnak meg.

Friedrich Melinda: Pszichoanalízis magyar hírlapokban 1910 és 1939 között

A pszichoanalízis történetének jelentős, napilapokban dokumentált része a közelmúltig feltáratlan volt. A vizsgált források – Az Est, Budapesti Hírlap, Esti Kurir, Magyarország, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Ujság, Világ, Színházi Élet, Tolnai Világlapja – tanulmányozása több módon is hozzájárulhat a pszichoanalízis történetéről való eddigi ismereteinkhez. (1) Megmutatkozik, hogy a pszichoanalízis „fénykorának” tartott időszakban, 1923 és 1933 között a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület nem egyedüli és kizárólagos résztvevője és alakítója a magyarországi pszichoanalízis történetének. A sajtószereplések vizsgálata nyomán az eddigieknél pontosabban rekonstruálható és így a pszichoanalízis történetébe is beilleszthető a Magyarországi Független Orvosanalitikusok Egyesületének története és szerepe. (2) A napisajtóból a magyar és a nemzetközi pszichoanalízisről, ill. egyes képviselőiről és képviselőitől olyan adatok és gondolatok tudhatók meg, amelyeket az eddig kiadott könyvekből és egyéb publikációkból korábban nem ismerhettünk. (3) A korabeli interjúkból nemcsak a pszichoanalitikusok személyiségére következtethetünk, hanem  kiderül az is, hogy a pszichoanalitikusokat mely témákban gondolták kompetensnek (főként általános lélektani és egyéb tudományos, pl. pedagógiai kérdésekben, de bármilyen aktuális esemény, leggyakrabban bűncselekmény lélektani hátterével kapcsolatban is).

Gyarmathy Éva: Atipikus fejlődés – tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus zavar

Az utóbbi években gyakoribbá váló diagnózisok háttere és megjelenési gyakoriságának növekedése, valamint együtt járásuk, és a tehetséggel való kapcsolatuk kérdéskörére irányul a téma. A végrehajtó funkciók meghatározó szerepet játszanak ezeknek a jelenségeknek a kialakulásában, a kultúrák pedig az elsősorban az agyi prefrontális területekhez kapcsolódó végrehajtó funkciók fejlődésében. Ennek a területnek fejlődése tehát elválaszthatatlan a kulturális háttér átalakulásától, és ez megmagyarázza a zavarok gyakoribbá válását is.

Gyarmathy Éva: Tehetség

A tehetségről még most is az a képzet, hogy kiválóan fejlődik, brilliánsan teljesít, és mindehhez csak azonosítani kell a képességtesztekkel, minél koraibb életkorban gondozni, míg termést nem hoz. Ehhez képest kiderült, hogy a tehetséget nem lehet a képességek alapján azonosítani, nem mindig fejlődik egyenletesen és látványosan, sokszor kifejezetten nehezen, és sok zavarral is küzdhet. Ráadásul a tehetséggondozó programokba került azonosított tehetségek nem teljesítenek jobban, mint akik nem kerültek be. Akkor miről is beszélünk, amikor tehetségről és gondozásáról van szó?

Háden Gábor: Újszülött és csecsemőkutatás

A újszülöttkor és a korai fejlődés kutatása egyedülálló lehetőséget biztosít az egyed és törzsfejlődés összetett interakcióinak vizsgálatára. Milyen képességei vannak az újszülötteknek a világ megértésére és a tanulásra? Hogyan alakul ki az emberi faj egyik legfontosabb képessége, a nyelv? Hogyan lehet mindezt vizsgálni olyan kísérleti résztvevőkkel, akik nem tudnak kérdésekre válaszolni, utasításokat követni, vagy akár csak ébren maradni? Az elektroenkefalográfia, a közel infravörös spektroszkópia és mindenféle trükkös viselkedéskövető kísérleti módszerek választ adhatnak ezekre a kérdésekre.

Hruska Emese: Lámpaláz

A lámpaláz bárkit érinthet óvodásoktól egészen világhírű előadóművészekig. A lámpaláz kialakulásának belső (személyes) és külső (pszichoszociális) okai vannak. A legfőbb belső okok közé tartozik a negatív énkép, alacsony önbizalom és énhatékonyság vagy a perfekcionizmus.  A külső tényezők közül főként a pszichológiailag nem támogató környezet (pl. kritikus szülők vagy tanárok, iskolai kiközösítés) és a teljesítéssel kapcsolatos negatív élmények is okozhatnak lámpalázat.

A lámpaláz megelőzésében fontos a támogató környezet, amely nem kontrolláló módon építő kritikával segíti az egyén fejlődését. Emellett fontos, hogy mindig apróbb lépésekben, az egyén képességeihez mérten érdemes növelni a kihívásokat (a nyilvános szereplést nem szabad kezdeni egy nagy tudást igénylő feladattal), mert fontos a sikerélmény, amely motiváló hatással bír.

Ha mégis kialakult a lámpaláz, annak kezelésében enyhe megnyilvánulás esetén a megelőzés módszere is elegendő lehet, vagy a zenészek számára kimondottan hasznos a magyar fejlesztésű Kovács-módszer. Súlyosabb esetekben pszichológus szakember intervenciójával az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (Acceptance and Commitment Therapy, ACT) vagy a Kognitív Viselkedésterápia (Cognitive Behavioral TherapyCBT) és egyéb módszerek is hatékonynak bizonyultak.

Orbán Tamás: A DNS szép új világa

Minden sejtünk kitüntetett sejtszervecskéjét, a sejtmagot DNS molekulák töltik ki. A dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) sokan egyszerűen csak örökítőanyagként ismerik, de azt kevesen tudják, hogy a tulajdonságaink kialakításán túl a DNS fontos szerepet játszik a sejtek mindennapi életében, működésében. Az „Élőkönytár” ezen kötetéből sok minden kiderül erről a fontos makromolekuláról: miből épül fel kémiailag a DNS, és mi is a pontos biológiai szerepe? Milyen modern módszerekkel lehet a DNS-t kivonni a sejtekből és vizsgálni? Megismerkedhetünk olyan új technológiákkal, amelyek lehetővé teszik az örökítőanyagunk egyre pontosabb szerkesztését, „manipulálását” is. Miért akarjuk egyáltalán megváltoztatni ezt a molekuláris információt, milyen előnyökkel, és milyen hátrányokkal járnak az ilyen eljárások? Szabad-e belenyúlnunk az ember genetikai programjába, és ha igen, akkor mikor és milyen mértékben? A DNS manipulálása és a géntechnológia kapcsán pedig óhatatlanul előkerülnek olyan etikai és jogi kihívások, amelyekkel a modern társadalom emberének előbb-utóbb mindenképpen szembe kell néznie.

Topál József: Az emberi társas viselkedés evolúciós gyökerei

A modern embert nemcsak kiemelkedő értelmi képességei, hanem sajátos társas viselkedési készségei teszik egyedülállóvá. A csoportélettel kapcsolatos ilyen tulajdonságaink például a lojalitás, a normakövetésre való hajlam, vagy a hitszerű irracionális ragaszkodás bizonyos szabályokhoz, vélekedésekhez. Ezek a jelenségek szinte teljesen ismeretlenek az állatvilágban. Éppen ezért az emberi viselkedés kialakulásának, biológiai gyökereinek megértése a viselkedéskutatók számára mindig is nagy kihívást jelentett.

Kézenfekvő megoldásként gyakran folyamodnak közeli rokonaink, az emberszabású majmok vizsgálatához, mely jó stratégiának bizonyult, hiszen többek között e kutatásoknak is köszönhetően az utóbbi évtizedekben kezdjük megérteni azokat az evolúciós folyamatokat, amelyek a csimpánz és más emberszabásúak elmeképességeit és társas viselkedését formálták. A kutatások eredményei egyre meggyőzőbb és részletesebb képet adnak arról, hogy az emberré válás során fellépő alkalmazkodási kényszerek főemlős őseink társas és értelmi képességeit egy olyan speciális fejlődési pályára állították, amelynek egyenes következménye volt az ember, e ’hiperszociális’ csoportlény megjelenése.

Tusnády Gábor: Micsoda(?) Bioinformatika!

Tudtad, hogy a bioinformatika a legkeresettebb állás az Egyesült Államokban? Ráadásul igen jól megfizetik. De mi az a bioinformatika? Sejtekből készült számítógép? Vagy számítógépekből készült sejtek? El tudod olvasni ezt a számot: 30.336.070.996.518.376 (harmincbilliárd-háromszázharminchat billió-hetvenmilliárd-kilencszázkilencvenhatmillió-ötszáztizennyolcezer-háromszázhetvenhat)? Ez nem a jelenleg ismert csillagok száma, hanem a nukleinsavakban az eddig meghatározott bázisok sorrendje. De nem tudjuk még mindenről, hogy mit kódolnak, mi a jelentésük? Ezt meg kell fejteni. Nagyon sok betegség során a nukleotidok változnak, mutálódnak. De nem minden mutáció vezet betegséghez. Meg tudod mondani, hogy melyik mutáció káros, melyik nem? Mit kell tudni mindehhez? Matematikát? Kémiát? Biológiát? Informatikát? Ha szeretnéd a választ ezekre a kérdésekre, akkor ebben a könyvben megtalálod a választ!

Részletek

Dátum:
szeptember 27
Időpont:
15:00 - 21:00

Pontos helyszín

Természettudományi Kutatóközpont
Magyar tudósok körútja 2.
Budapest, 1117 Magyarország
+ Google Térkép
Telefon:
+36-1-382-6906
Honlap:
www.ttk.hu

Szervező intézmény

Természettudományi Kutatóközpont
Telefon:
+36-1-382-6906
E-mail:
kutatokejszakaja2019@ttk.mta.hu
Honlap:
www.ttk.hu

Egyéb

Akadálymentesített
Nem
Életkor
általános iskola alsósoknak, általános iskola felsősöknek, gimnazistáknak, egyetemistáknak, felnőtteknek, nem korfüggő
Regisztrációköteles
Nem
Külföldiek számára is látogatható program
Nem
Programtípus
Beszélgetés
Intézményen belüli helyszín
Aula - könyvtár asztal
Nap
Péntek(szeptember 27.)
Utca, házszám
Magyar tudósok körútja 2.
Város
Budapest
Irányítószám
1117
Google térkép megjelenítése
Igen