Események betöltése

« Összes esemény megtekintése

  • Ez az esemény elmúlt.

Sokszínű szociológia 3. Család, gyermek, oktatás, média, hálózat. Közérthető minielőadások és kötetlen beszélgetések

2019 szeptember 27 @ 20:00 - 21:30

Ingyenes

Az MTA TK szociológiai Intézet a 2019. évi Kutatók Éjszakáján arra vállalkozik, hogy tématerületek szerint felvillantsa az érdeklődők számára, mivel foglalkoznak a kutatói, miért fontosak a szociológiai kutatások. Az előadások rávilágítanak számos, hazánkban tapasztalt társadalmi problémára, bemutatják, hogy a szakemberek hogyan kutatják azokat, és a társadalom számára hogy hasznosulhatnak ezek a kutatási eredmények. A 6 perces, közérthető, színes és izgalmas előadásokat kiscsoportos beszélgetések követik, ami során a hallgatóságnak lehetősége van kötetlenül beszélgetnie a kutatókkal a bemutatott témákról, kutatásokról.   

III. rész

Hálózatok és társadalmi egyenlőtlenségek (3×6 perc)

Ságvári Bence: Ismerősi hálózatok: hogyan függ össze a vagyoni helyzet a társas kapcsolatokkal?     

A jövedelmi egyenlőtlenségek, a térbeli szegregációs folyamatok és az ezekkel okként és okozatként egyaránt kapcsolatban lévő társadalmi kapcsolathálók alakulása a szociológia egyik leggazdagabb elméleti és empirikus kutatási területe. A társas kapcsolatok dinamikáját leképező új típusú digitális adatok egyaránt alkalmasak a “régi” elméletek empirikus alátámasztására, és korábban nem ismert összefüggések feltárására. Az előadás 500 magyar településen élő közel 2 millió ember kapcsolathálóján keresztül vizsgálja a hálózat fragmentáltsága és a településeken belüli jövedelmi egyenlőtlenségek dinamikája közötti kapcsolatot. Az általunk elvégzett elemzés* újszerűsége abban rejlik, hogy az elemzés különféle társadalmi mutatók (etnikai, vallási összetétel, politikai megosztottság, oktatási egyenlőtlenségek) mellett a városi térszerkezetet is figyelembe veszi. Így például az egyes városrészeket egymástól fizikailag is elválasztó olyan akadályokat, mint folyók, utak, vagy éppen vasútvonalak. Társszerzők: Tóth Gergő, Johannes Wachs, Riccardo Di Clemente, Jakobi Ákos, Kertész János, Lengyel Balázs

Balázs András: Hétköznapok a Magdolna negyedben

Józsefvároson kívül nem akad olyan fővárosi kerület, amely becenévvel rendelkezne. A „Nyócker” azonban, mint a „veszélyes, bűnös városrész, az etnikai gettó” nem a kerület egészére értendő, hiszen nyócker alatt nem a Palotanegyed, a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete és az azt körülvevő „mágnásfertály”, vagy az Orczy kert dísztava jut az eszünkbe. Inkább a leszakadó, szegregálódó városrész, a mackónadrágban kószáló rosszarcú alakok, akiknek a filmes díszletét valamennyi ábrázolásban a Mátyás tér környékének málló vakolatú bérházai adják. De vajon nevezhetjük-e akár csak a Magdolna negyedet „gettónak”, szegregátumnak? Mit takar ez a két kifejezés tudományos értelemben? Hogyan is élnek a fővárosi roma szegény családok? Mivel foglalkoznak, milyen háztartásokat alkotnak, hogyan gazdálkodnak, miként töltik szabadidejüket, kikkel barátkoznak és kikkel házasodnak? Az előadás a Magdolna negyedben élő családok hétköznapjait

Dávid Beáta: Te a barátom vagy? Barátkozási szokások 30 éves távlatban

A barátságok vizsgálata széles körű társadalmi érdeklődésre számot tartó téma. A barátságról mindenkinek van véleménye, bár nem mindenkinek van barátja. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a barátkozás, a barátokkal való együttlét, mint életforma egyre inkább fókuszba kerül a közbeszédben és a médiumokban is. Úgy tűnik, hogy a barátság reneszánszát éljük. Ennek ellenére a magyar felnőtt lakosság ötöde nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs barátja. Mi lehet ennek az oka? Milyen tényezők befolyásolják a barátkozási szokásokat? Kit neveznek az emberek ma barátjuknak? Biztos nem azt, akit a rendszerváltás előtt. A barát ma sokkal inkább egy jó barát, akinek mindent elmondunk, akit igazán bizalmunkba fogadunk. A férfiak éppúgy, mint a nők mindig is. Az előadás a magyar felnőttek barátkozási szokásait és annak 30 év alatt történt változásait mutatja be, és ahol lehet, összehasonlítja a nemzetközi barátkozási szokásokkal.

Család, gyermekek és oktatás (4×6 perc)

Szalma Ivett: Hogyan gondoskodnak a különélő apák?

Manapság egyre növekszik azon háztartások száma, ahol az egyik szülő – általában az apa – nem él együtt gyermekével, ugyanakkor az apák egyre többször vesznek (vennének) részt aktívan a gyermekik életében. A kapcsolattartás konfliktusokkal terhelt. Sok család életében jelenthet ilyen a gyermektartásdíj fizetése, főként, ha a különélő szülőnek láthatatlan jövedelme van, amelyet eltitkolhat. Gyakran problémát jelenthet, hogy a gyermekkel élő szülő – általában az anya – kiszorítja a különélő szülőt a gyermekek életét meghatározó fontos döntésekből (iskolaválasztás). Továbbá a kapcsolattartás minősége és gyakorisága is változó a gyermek és a különélő szülő között. Néha az anya kapuőrként igyekszik távol tartani a gyereket az apától, máskor az apa nem tartja a kapcsolatot a gyermekkel. Mindezeket a kérdésköröket 30 különélő apával, illetve gyermekeit egyedül nevelő anyával készült interjúkon keresztül mutatjuk be.  A kutatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült, az előadás az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében (ÚNKP-19-4-BCE-11), „Az apák szerepe a különélő gyermekeik nevelésében” című pályázat keretében valósult meg.

Paksi Veronika: Azért szül később, mert karrierista? Mérnöknők dilemmái a gyermekvállalás kapcsán

Majdnem minden embernek megvan a maga elképzelése arról, hogy mikor „ideális, korai vagy késő” szülni. Hazánkban, ahogy a nyugati társadalmakban is, egyre jobban kitolódik a gyermekvállalásnak ideálisnak tartott életkor, és maga a gyermekvállalás is. Egyre több fiatal szerez diplomát, ami évekkel meghosszabbítja a tanulmányi időszakot – ugyanakkor az is egy erős társadalmi norma, hogy amíg tanulsz, ne alapíts családot. De vajon meddig lehet kitolni a gyermekvállalást? Az előadás fiatal mérnöknőkkel készült interjúk alapján mutatja be az anyává válás és a tanulmányaik befejezése körüli dilemmáikat, a gyermekvállalást támogató és akadályozó tényezőket, mint például a párkapcsolati háttér, a munkaerőpiaci biztonság, a munkahelyi körülmények, valamint az egészségre káros anyagokkal történő labormunka. Az eredmények azt mutatják, hogy a jobb munka/tanulás és magánélet egyensúly támogatóan hathatna arra, hogy a nők (időben) megvalósítsák a gyermekvállalási terveiket. Ezek az eredmények vélhetően nagyobb társadalmi csoportokra is jellemzőek lehetnek, hiszen a hosszú egyetemi évek, a munka-magánélet egyensúly problémái és a labormunka számos más szakma meghatározó jellemzője is. OTKA 116102, ÚNKP-19-3-III-BCE-78

Erőss Gábor: Hogy lesz az óvodásból iskolás? Az iskolaválasztás egyenlőtlenségei

A szabad iskolaválasztás azt az illúziót táplálja sok szülőben, hogy ő dönthet arról, hova, milyen iskolába íratja be a gyerekét. A szociológiai kutatások alapján azonban ez nincs így. Az iskolaválasztást számos tényező befolyásolja: egyrészt az oktatáspolitika, másrészt a lakóhely, a gyerek neme, feltételezett képességei, a helyi iskolakínálat (pl. van-e egyházi iskola a közelben, s ha van, milyen szellemiségű) stb. Az életkor – az, hogy 6 vagy 7 évesen íratják be az iskolába – szintén meghatározó tényező. De az adatok alapján legfontosabb szerepe épp a szülők társadalmi hátterének, iskolai végzettségének van. Így tehát a szabad iskolaválasztás joga a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolák rendelkeznek a szabad tanulóválogatás „jogával”, és e jogukat a szülők „szemrevételezése” alapján gyakorolják. Mindez gyakran már az óvodában eldől: azzal, hogy hány évig járt óvodába a gyerek, járt-e „oviangolra”, bíztatták-e az óvónők az szülőt, hogy vigye őt el felvételizni, vagy ellenkezőleg: óva intették attól, hogy „túl nehéz sulit” válasszon neki. Az óvoda-iskola átmenet kérdése az egyik legizgalmasabb szociológiai téma: arról szól, hogy hogyan termelődnek újra a társadalmi egyenlőtlenségek, s hogyan lehetne – ha volna erre szándék – kitörni ebből az ördögi körből.

Schmidt Andrea: Áldás vagy átok? – Pedagógusok és az infokommunikációs technológiák iskolai lehetőségei

A digitális tér már mindennapi életünk részévé vált, számos pozitív és negatív tapasztalattal találkozhatunk hétköznapjaink és kutatásaink során egyaránt. Az előadás ennek egy kis szeletét, a magyarországi pedagógustársadalom digitális térben szerzett tapasztalatait és az arról szóló vélekedéseit ismerteti. Több kutatás eredményeit mutatja be, amelyek azt vizsgálják, hogyan használják a pedagógusok az infokommunikációs eszközöket és mit gondolnak annak lehetőségeiről és veszélyeiről. Mit gondolnak a tanárok arról, hogy a digitális technológiák különböző formái hogyan illeszthetők a mindennapi osztálytermi gyakorlatba? Melyek azok a legfontosabb problémák a pedagógusok szerint, amelyek akadályozzák a digitális pedagógiai módszerek elterjedését a hazai oktatási rendszerben? Melyek azok a veszélyek, amelyek online térben pedagógusként találkoznak, milyen megoldásokat javasolnak? A kutatási eredmények bemutatásán túl néhány lehetőséget is szeretnénk felvillantani, amelyek segíthetik a felmerülő problémák kezelését tanárként, szülőként és diákként egyaránt.

Média (3×6 perc)

Koltai Júlia: Öngyilkosság, társadalmi hierarchia és iWIW elhagyók a Big Data tükrében

A közösségi médiában közzétett posztjaink, az általunk írt blogok vagy újságcikkek mind-mind valamilyen lenyomatát képezik annak a társadalomnak, amelyben élünk. Bár ezen adatok eredendően nem azért keletkeztek, hogy kutatók elemezzék őket, a szigorú adatvédelmi előírások betartásával mégis lehetőség nyílik erre. A rövid előadásban olyan elemzéseket mutatok be, amelyek ilyen, „big data” jellegű adatokból készültek, úgy, mint az öngyilkossággal kapcsolatos közösségi média posztok elemzése, a társadalmi hierarchia internetes szövegekben való megjelenése vagy az iWIW közösségi hálózatát elhagyók dinamikája.

Gerő Márton: A politikai kampányok hatása

A demokratikus politikai berendezkedés velejárója a kampány, egyfajta rítus, amit választásról választásra eljátszanak a politikai szereplők. Az elmúlt néhány évben azonban a „politikai kampányok” már nem csak a választások idején, hanem folyamatosan életünk részét képezik. A nemzeti konzultációk, a társadalmi hirdetésnek álcázott egyperces politikai hirdetések, a folyamatos ellenségképzés mindenkit elér. Néhányan csak legyintenek, és azt mondják, ez csak politika. Míg mások úgy vélik, amit látunk, az a goebbelsi propagandagépezet tökéletesített és modernizált változata. Az előadás a címkézés helyett azonban arra mutat néhány példát, hogy a kampánynak azonnali és jelentős hatása lehet. Persze nem mindenki egyformán fogékony a kampányokra, és talán arról is beszélgethetünk, milyen egy „normális” kampány, és hogyan tehetjük ellenállóvá magunkat a propagandával szemben.

Sik Endre: A morálispánik-gomb

A morálispánik-gomb egy ország valamennyi lakosát közvetlenül elérő manipuláció több, mint egy mégannyira is az állami hegemóniának alávetett médiabeli manipuláció. Hiszen míg a médiát vagy olvassa, hallgatja, nézi valaki vagy sem, egy nemzeti (ál)konzultáció minden lakost elér, s ha erre még rásegít a média valamennyi eszköze, akkor jogosult lehet államilag intézményesített morális pánikkeltésről beszélni. Ennek megjelenítésére alkalmas egy gombot elképzelni, ami újra meg újra megnyomva széles hullámokat vetve teríti be a manipulatív tartalommal az egész országot. Mivel feltételezésünk szerint ilyen mindenkit elérő, költséges, komplex és hosszú időtávú központosított manipulációra a világon nem nagyon lehet példát találni, ezért hungarikumként való bejegyzését javasoljuk. 2015 januárja és 2019 áprilisa között tizenhét gombnyomást azonosítottunk. A történet ezekről szól. CEASEVAL received funding from the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement No 770037

Science café: Kötetlen beszélgetés az előadókkal 3 csoportban, a fenti témákról kávé és keksz mellett (30 perc, felénél lehet másik csoportra váltani)

Részletek

Dátum:
2019 szeptember 27
Időpont:
20:00 - 21:30
Összeg:
Ingyenes

Pontos helyszín

MTA Humán Tudományok Kutatóháza
Tóth Kálmán u. 4.
Budapest, Budapest 1097 Magyarország
Telefon:
+3612246700
Honlap:
https://tk.mta.hu/

Egyéb

Akadálymentesített
Igen
Életkor
gimnazistáknak, egyetemistáknak, felnőtteknek
Regisztrációköteles
Igen
Külföldiek számára is látogatható program
Nem
Tudományág
Társadalomtudomány
Programtípus
Előadás, Beszélgetés
Intézményen belüli helyszín
Szociológiai Intézet
Nap
Péntek(szeptember 27.)
Terem
konferenciaterem
Emelet
földszint
Utca, házszám
Tóth Kálmán u. 4.
Város
Budapest
Irányítószám
1097
Google térkép megjelenítése
Igen