Események betöltése

« Összes esemény megtekintése

  • Ez az esemény elmúlt.

Sokszínű szociológia 2. Éghajlat, munka, lakás. Közérthető minielőadások és kötetlen beszélgetések

szeptember 27 @ 18:00 - 19:30

Ingyenes

Az MTA TK szociológiai Intézet a 2019. évi Kutatók Éjszakáján arra vállalkozik, hogy tématerületek szerint felvillantsa az érdeklődők számára, mivel foglalkoznak a kutatói, miért fontosak a szociológiai kutatások. Az előadások rávilágítanak számos, hazánkban tapasztalt társadalmi problémára, bemutatják, hogy a szakemberek hogyan kutatják azokat, és a társadalom számára hogy hasznosulhatnak ezek a kutatási eredmények. A 6 perces, közérthető, színes és izgalmas előadásokat kiscsoportos beszélgetések követik, ami során a hallgatóságnak lehetősége van kötetlenül beszélgetnie a kutatókkal a bemutatott témákról, kutatásokról.

  1. Éghajlatváltozás (3×6 perc)

Antal Z. László: Megéreztük a klímaváltozást?

A Szociológia Intézetben 15 éve vizsgáljuk, hogy Magyarországon a klímaváltozás milyen hatást gyakorol a társadalom életére. Egy ilyen kutatás hasonlít a természettudósok a természet rendkívüli változásait vizsgáló kutatásaihoz, de mi ezeknek a változásoknak a társadalmi okait és következményeit vizsgáljuk. A magyar embereket a klímaváltozás kérdése számos más országokhoz képest kevésbé foglalkoztatta az elmúlt években. Ellenben ebben az évben jelentősen megnövekedett a társadalom érdeklődése a kérdés iránt. Mi lehet ennek az oka és mit jelent ez? A felnőtt lakosság mennyire törődik (jobban) a saját és a Föld egészségével? Az emberek mit hajlandóak tenni a környezetért? Részt vennének-e klímaváltozással kapcsolatos programokban? Mennyire tudatosak az egyetemisták – felvennének-e olyan kurzusokat, amik az éghajlatváltozással foglalkoznak? Az előadás három friss kutatás eredményei alapján mutatja be, melyek az idei legfontosabb változások. Feltételezhető, hogy a klímatudatosság növekedése nem áll itt meg: a városok, a falvak, az egyetemek és az egész ország életében történő változások követik majd.

Ferencz Zoltán: A szegénység lenne a megoldás a klímaváltozásra?

Társadalmunk egyre erősebben energiafüggő. A hétköznapi életünkben egyre több energiát fogyasztunk, és sokszor még a szokásos napi tevékenységeink elvégzéséhez is valamilyen eszközt használunk. Az idősporoló háztartási eszközök elterjedésével az otthoni energiahasználat így folyamatosan nő, miközben a klímaváltozás hatásait felismerve az ökotudatos politikák arra ösztönzik az embereket, hogy kevesebbet, tudatosabban, megújuló forrásokat használva fogyasszák az energiát. Ugyanakkor ezt csak kevesen teszik. A magyar háztartások egyharmada fogyasztana kevesebbet, hiszen ők a háztartás kiadásaihoz képest sokat költenek energiára. Ők az energiaszegénységben érintettek. De vajon ez lenne a megoldás? Az ő fogyasztásuk csökkenése fogja megszüntetni a pazarlást? Lehet-e ez előnyös a klímavédelem szempontjából? Ezekről a kérdésekről hoznék vitaindító gondolatokat hazai és külföldi kutatási eredmények alapján. Társszerzők: Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea

Acsády Judit: Egyformán érinti-e a nőket és a férfiakat a klímaváltozás?

Az ENSZ fenntarthatósági programjának 2030-ig megcélzott 17 főbb területe közül az ötödik témakör a nemek egyenlősége. Hogyan függnek össze a fenntarthatóság, a klímavédelem, az ökológia kérdései a nők és férfiak társadalmi helyzetével? Beszélhetünk-e külön női szempontból kialakítható ökológiai beállítódásról? Mit lehet tudni a nők és férfiak gazdasági, politikai szerepvállalásáról, értékrendjéről, mindennapi fogyasztási szokásairól? A témakör rendkívül szerteágazó. A beszélgetés alatt sor kerülhet néhány alapvető fogalom és szempont tisztázására, adatok felidézésére és értelmezésére.

  1. Munkavállalás (4×6 perc)

 Illéssy Miklós: Robotizáció: Valóban veszélyben vannak az állásaink? 

A digitalizáció és a vele kapcsolatos olyan fogalmak, mint a robotizáció és az automatizáció valóságos divatszóvá vált nem csak a tudományos közösségben, de a hétköznapi életben is. Egyre-másra jelennek meg a legkülönbözőbb hírek arról, hogy az új technológiák a jelenlegi állások jelentős részét meg fogják szüntetni. Egyesek egyenesen harmadik, negyedik, sőt ötödik ipari forradalomról beszélnek. De vajon mi is a helyzet ezekkel a feltevésekkel kapcsolatban? Valóban veszélyben vannak az állásaink? Alapjaiban át kell gondolni a munka szerepét az emberi társadalmakban? Milyen változásokat hoz magával a digitalizáció? Az előadás egyrészt bemutatja az eddigi ipari forradalmak sajátosságait, majd azt, hogy milyen változások várhatóak a legújabb műszaki-technológiai fejlesztések tükrében. Másrészt kiemelten vizsgálja, hogy vajon foglyai vagyunk-e a technológiai változásoknak? Mi lehet a döntéshozók és a társadalmi közösségek szerepe abban, hogy milyen irányban és milyen mértékben alakul át az életünk? 

Csizmadia Péter: Kockák kellenek? Mérnökökkel kapcsolatos munkáltatói elvárások

Az innováció és a műszaki fejlődés a gazdasági növekedés egyik alapvető mozgatórugója, amelyben kulcsszerepet játszanak a jól képzett mérnökök. A munkaerőpiacon régóta, és jelenleg is egyre nagyobb szükség van  a mérnökökre. A fiatalok körében egyre népszerűbb a műszaki felsőoktatás, de még így sem elég a végzett hallgató, a felsőoktatás nem tud lépést tartani a vállalatok igényeivel. De vajon jól képzik-e a mérnököket? Mit vár el a munkaerőpiac? Milyen a jó mérnök? Milyen ismeretekkel és képességekkel kell rendelkeznie? Elég, ha kellő technológiai tudással van felvértezve, vagy szüksége van más, nem közvetlenül a műszaki tudáshoz kapcsolódó készségekre is? A téma iránt érdeklődőnek vállalatvezetőkkel, tapasztalt szakemberekkel készített interjúk alapján igyekszünk képet adni arról, hogy a hazai cégek milyen elvárásokat támasztanak a fiatal mérnökök iránt, különösen az innovációval kapcsolatos területeken. Társzerző: Kövesi Klára 

Tardos Katalin: Diszkrimináció a munkaerőpiacon: Kik az elmúlt évtized nyertesei és vesztesei?

Az MTA TK Szociológiai Intézete az elmúlt 10 évben folyamatosan vizsgálta a munkaerőpiacon tapasztalt diszkriminációs folyamatokat és azok változásait. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megbízásából végzett országos reprezentatív vizsgálatok olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: Több vagy kevesebb hátrányos megkülönböztetés tapasztalnak az emberek a saját munkavállalásuk kapcsán? Kiket ér leginkább megkülönböztetés, és milyen alapon: neme, vallása, származása, fogyatékossága, vagy egyéb miatt? Vajon akiket nem ér megkülönböztetés, ők észlelik a többiek problémáját? Vajon észrevesszük-e, ha másokat vagy netán bennünket diszkriminálnak? És azt, ha netán mi tesszük ezt? Az előadás röviden felvillantja azt is, hogy melyek a diszkriminációhoz vezető leggyakoribb okok Magyarországon, a lakosság mennyiben van tisztában a saját jogaival és jogorvoslati lehetőségeivel. Olyan fő kérdésre is választ ad, hogy történt-e változás az elmúlt 10 év alatt: tudatosabbak lettünk-e; melyek azok a csoportok, akik javítani tudtak a helyzetükön, és melyek azok, akiknek a veszélyeztetettsége nem csökkent ennyi idő alatt sem. Az előadást kötetlen beszélgetés követi.

Árendás Zsuzsanna: Beleférnek-e a romák a vállalati sokszínűségbe?

A munkaerőhiány az elmúlt években jelentős problémát jelentett hazánkban, aminek orvoslására a roma közösség nagyobb fokú bevonása és munkába állása fontos eszköz lehet. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az érettségivel, illetve diplomával rendelkező roma fiatalok száma, de ennek ellenére alig találkozhatunk velük a szellemi munkakörökben. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy azok a cégek, amiknek célja a kulturális sokszínűség,  új ügyfélcsoportokat és piacokat tudnak elérni. Ugyanakkor a hazánkban működő cégek csak nagyon ritkán tekintenek a romákra, mint lehetséges munkavállalókra. Pedig a kulturális sokszínűség nem (csupán) jótékonysági tevékenység, és a cégek társadalmi felelősségvállalása, hanem üzletileg gyümölcsöző stratégia is lehet. Az előadás azt mutatja be, hogy az álláskereső, érettségizett fiatal roma munkavállalók és a sokszínűséget fontosnak tartó cégek hogyan találnak egymásra. Társszerző: Árendás Zsuzsanna

  1. Lakás és mobilitás (3×6 perc) 

Győri Ágnes: Tulajdonos vagy bérlő: Lakáshoz jutás a 21. században

A gazdasági válság óta jelentősen átalakult és lendületesen fejlődik a lakáspiac Magyarországon. Egyre magasabbak az ingatlanárak, egyre több lakás cserél gazdát, újból növekszik a piaci hitelekkel finanszírozott lakástulajdon-szerzés és folyamatosan erősödik a bérlők, illetve a bérbeadók aktivitása is. Vajon milyen tényezők alakítják a lakástulajdonosi és a bérleti szektor közötti mozgást? Milyen esélye van manapság egy fiatalnak lakáshoz jutni? Kik tartoznak ahhoz a bérlői generációhoz, akik számára az albérlet hosszú távú megoldás, mert nem tudnak saját tulajdonú lakást szerezni? Az előadás ezekre a kérdésekre vonatkozó kutatási eredményeinket mutatja be. Társszerzők: Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea

Huszár Ákos: Amerikai álom Magyarországon? 

Az amerikai álom azt a reményt fejezi ki, hogy a kedvezőtlen körülmények közé születőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy saját erőfeszítéseik révén felkapaszkodjanak a társadalmi létrán. Ha a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok is, az esélyek egyenlősége lehetővé teszi, hogy aki ma alul van, az holnapra fölemelkedjen, és fordítva. De vajon ez így igaz-e? Mennyire határozza meg az egyének társadalmi pozícióját és életkörülményeit az, hogy milyen családba születtek? Milyen esélye van egy szegény családba születő gyermeknek arra, hogy szorgalma és tehetsége által előrejusson? A legutóbbi eredmények az amerikai álom szertefoszlásáról árulkodnak mind az USA-ban, mind Magyarországon. Ezek szerint a gyermekek nagymértékben megöröklik a szüleik társadalmi helyzetét, ráadásul minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esélye, hogy előre lépjen a szüleihez képest.

Árendás Zsuzsanna: Milyen hatással van a gyerekekre a szüleik külföldi munkavállalása? 

A Magyarországról való elvándorlás jelentősen felerősödött az elmúlt évtizedben. A külföldi munkavállalás azonban sokszor nem “örökre szóló” döntés,  hanem oda-vissza költözéssel járó jelenség (cirkuláris mobilitás). Az elvándorlás egész családok érinthet, ami nagy hatással van az érzelmi kapcsolatokra, a családi együttélési formákra, és nem utolsó sorban a gyerekekre. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, hogy hogyan alakul ezeknek a családoknak a sorsa, a gyerekek hogyan élik meg a költözködéseket, óvoda- és iskolaváltást és a környezetváltozást. Az előadás friss kutatás alapján három magyarországi városból (Budapest, Pécs és Miskolc) kivándorló, illetve visszatérő családok és gyerekek történeteit mutatja be szociológiai és etnográfiai módszerekkel. Nemcsak a tanárok, de a gyerekek szemszögéből is láthatjuk majd, hogyan történik az iskolai beilleszkedés és visszailleszkedés, és a kulturális másságok és hasonlóságok kezelése az iskolában. Szó lesz arról is, hogy az elvándorlásnak milyen előnyei és hátrányai vannak a családokra nézve, és ezek a hatások vajon egyformán érintik-e a szegényebb és tehetősebb családok gyerekeit. Társszerzők: Katona Noémi és Messing Vera

  1. Science café: Kötetlen beszélgetés az előadókkal 3 csoportban, a fenti témákról kávé és keksz mellett (30 perc, felénél lehet másik csoportra váltani)

Regisztráció

Részletek

Dátum:
szeptember 27
Időpont:
18:00 - 19:30
Összeg:
Ingyenes

Pontos helyszín

MTA Humán Tudományok Kutatóháza
Tóth Kálmán u. 4.
Budapest, Budapest 1097 Magyarország
Telefon:
+3612246700
Honlap:
https://tk.mta.hu/

Egyéb

Akadálymentesített
Igen
Életkor
gimnazistáknak, egyetemistáknak, felnőtteknek
Regisztrációköteles
Igen
Külföldiek számára is látogatható program
Nem
Tudományág
Társadalomtudomány
Programtípus
Előadás, Beszélgetés
Intézményen belüli helyszín
Szociológiai Intézet
Nap
Péntek(szeptember 27.)
Terem
konferenciaterem
Emelet
földszint
Utca, házszám
Tóth Kálmán u. 4.
Város
Budapest
Irányítószám
1097
Google térkép megjelenítése
Igen