MORPH
Kalmár János
Mata Attila
Szabó Tamás

A 2005-ben alakult MORPH 2006-os bemutatkozó, majd 2011-ig további hat kiállítása után most nyolcadik alkalommal jelentkezik.
Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek a térhez fűződő tapasztalataikat és kísérleteiket formálják alakokká, egyszerre kínálva esztétikai és az érzékelésen túli, szellemi élményt. Szobraikban az emberi test és az általa hordozott tartalom olyan rétegei is megnyilvánulnak, amelyek mind az időtől, mind az emberi fajtól függetlenek, ősi és akár állati gesztusok, melyek már évezredek óta részei az ember világának.

A három szobrász művei között saját, láthatóvá és érzékelhetővé tett tulajdonságainkkal kerülünk párbeszédbe, és a tapintható minőségekhez, a formákhoz, színekhez, felületekhez való közelítés által bontakozik ki a ráismerés, a megtapasztalt egylényegűség misztériuma. Kalmár János elegáns, égbe kiáltó ívekkel, Mata Attila bravúrosan játékos, bonyolult formai szerkezetekkel, Szabó Tamás elemi tömörséggel fogalmazza meg a test és a testben lakozó lélek kapcsolatát.

Mindhárom alkotó az anyagtalant formálja anyaggá, miközben szobraikon megőrzik az ecsetvonások, a színek ősi erejét is, és a műveket megmunkáló utolsó mozzanatokban kézi szerszámokat használva emlékeztetnek arra, hogy sem a 20. század, sem a sokadik ipari forradalom nem változtat a tényen: az emberi kultúra legnagyobb öröksége ma is a techné.

Ez az alkotói attitűd formai változatosságában rendkívül gazdag, végtelen természetességet hordozó alakzatokat teremt, amelyek az emberi létezés minden dimenzióját néhány mozdulatba foglalják, és általuk kitágítják az érzékelés tünékeny pillanatát.

A MORPH legfrissebb munkáit is bemutató kiállítás szeptember 21-től november 11-ig látogatható a Műcsarnokban.
http://www.mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=lCcfuLiVDt5nTZJqKZmeDv&tax=560c5eec6098a

KALMÁR János Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész (1952, Budapest)
A varsói Művészeti Akadémián és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait 1973 és 1978 között. 1983 után tanulmányutakon vett részt Párizsban, Londonban, illetve Németországban, Svájcban és Indiában. Az 1980–as évektől szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Doktori diplomáját 2011–ben szerezte meg. 2013 óta munkáit Párizsban a Martel-Greiner, Galerie55 és a Galerie Art Aujourd’hui képviseli. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Nemzetközi Kepes Társaságnak, a Magyar Szobrász Társaságnak, az Angol Királyi Szobrász Társaságnak és az Angol Érem Társaságnak. Művei világszerte megtalálhatók köz és magángyűjteményekben. Számos országos és nemzetközi kiállítás díjazottja. Több köztéri szobra látható pl. Kiskőrösön és az angliai Bath-ban, síremlékek a Farkasréti temetőben. 2008 óta Párizsban, valamint Budapesten él és dolgozik.

MATA Attila Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész (1953, Eger)
1983-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Vígh Tamás volt. 1981-től a MAOE, 1986-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének tagja. 1985-től vesz részt csoportos és egyéni kiállításokon. 1987-ben a pécsi Országos Kisplasztikai Biennále 1. helyezettje lett, 1993-ban ugyanott 3. helyezést ért el. 1986–89 között Derkovits ösztöndíjas volt, 1987-ben Derkovits-nívódíjban részesült. 1993–1994 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének szobrásztitkára, 1995 és 1997 között a Magyar Szobrász Társaság elnöke volt. Művei megtalálhatók magyar és német közgyűjteményekben, többek között a Pécsi Modern Magyar Képtárban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, Budapesten a Nemzeti Galériában és a KOGART Gyűjteményben, illetve az aacheni Suermondt-Ludwig Múzeumban, egy köztéri szobra Ulmban (Rathaus) látható. Biatorbágyon él és dolgozik.

SZABÓ Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész (1952, Budapest)
1974 és 1979 között a Magyar Iparművészeti Főiskola üveg szakán végezte tanulmányait. Mestere a főiskolai tanulmányok előtt Iványi Ödön és Szlávik Lajos, a főiskolán Horváth Márton és Bohus Zoltán volt. A MAOE, a Magyar Szobrász Társaság tagja, 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2008-tól tíz éven keresztül docens a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Rajz- és Művészettörténet Tanszékén. 1986–88 között Derkovits-ösztöndíjas, 1992-ben Tornyai-plakettel jutalmazták, 2006-ban elnyerte az ausztriai Pöchlarn Nemzetközi Művésztelep szobrászati díját. Művei hazai közgyűjteményekben (Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; KOGART Gyűjtemény, Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; MűvészetMalom, Szentendre; Nógrádi Múzeum, Salgótarján; Patkó Imre Gyűjtemény, Xantus János Múzeum, Győr; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely), köztéri munkái többek között Budapesten, Kiskőrösön, Kisvárdán, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Szentendrén, Szigetváron és Tatán láthatók. Budapesten a Százados úti művésztelepen és Szentendrén dolgozik.