Európában évente mintegy 60 millió tonna élelmiszer kerül a kukába, ami egy átlagos európai lakosra vetítve körülbelül 132 kilogramm pazarlást jelent. Ennél csak egy fokkal jobb a helyzet Magyarországon, ahol a háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kilogramm élelmiszer végzi a szemetesben, melynek legnagyobb részét az elpazarolt készételek teszik ki, évi 11,8 kg/fő mennyiséggel. A helyzet azért is aggasztó, mert az Európai Unióban körülbelül 55 millió ember küzd elégtelen táplálkozással és a feltételezések szerint ez a szám akár még tovább növekedhet.

Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem jegyében a Nébih Maradék nélkül programja nemrég új, a fenntartható étkezést és a pazarlásmentes konyhát középpontba helyező kiadványt tett közzé. A Menütervezés maradék nélkül című útmutató könnyen alkalmazható gyakorlati tanácsokkal segíti a háztartásokat abban, hogyan főzzenek tudatosabban, használják fel kreatívan a maradékokat, és alakítsanak ki fenntartható rutint mindennapjaikban. A kiadvány egyik legfontosabb üzenete, hogy már néhány apró változtatással is jelentős hatást gyakorolhatunk környezetünkre, pénztárcánkra és a fenntartható jövőre.

Szintén az élelmiszerpazarlás csökkentését segíti egy lejárati útmutató is. Ez akkor jelent praktikus segítséget, ha valaki lejárt minőségmegőrzési idejű terméket talál otthon – ez ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert ki kell dobni. Ha a terméket bontatlan, sértetlen csomagolásban és a gyártó ajánlásának megfelelő körülmények között tárolták, valamint kibontás után megfelelőnek ítélik szín, szag, állag és íz alapján is, abban az esetben akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati időt követően is elfogyasztható. Hogy pontosan meddig, az termékkategóriánként eltérő lehet és éppen ebben ad iránymutatást a közelmúltban kibővített útmutató.