Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a történelmi dokumentumok feldolgozásában? Hol tart az ügynökakták digitalizálása és a kapcsolatos AI fejlesztések? Mik az ÁBTL várakozásai és milyen humán kutatások vannak a társadalmi hatásokról?
A Rényi Intézet idén az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőivel és az ELTE HTK vezető kutatójával együttműködve csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozathoz.
A Rényiben rendezett első beszélgetés középpontjában az ügynökakták digitalizálása és az ehhez kapcsolódó mesterségesintelligencia-fejlesztések állnak.
A történelmi dokumentumok digitalizálási munkái jóval többet jelentenek annál, mint hogy a papíralapú iratok számítógépen is elérhetők és kereshetők. A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremthet a nagy mennyiségű, elhalványodott és elhasználódott, ún. zajos dokumentumanyag feldolgozásában.
De vajon hogyan lehet egy történelmi forrásanyagot úgy feldolgozni, hogy közben ne vesszen el a történeti kontextusa? Mire alkalmasak ma az AI-eszközök, és hol vannak a korlátaik? És milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha egy korábban nehezen kutatható iratanyag új módokon válik hozzáférhetővé?
A rövid, 3×10 perces előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen történész, levéltáros és matematikus kutatók beszélgetnek az ügynökakták kutatásának kérdéseiről.
A résztvevők
- Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója
- Tóth Eszter, az ÁBTL főigazgató-helyettese
- Miklós Dezső, a Rényi Intézet főigazgató-helyettese
- Kovács Gábor, a Rényi Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának matematikusa
- Horváth Sándor, az ELTE Történettudományi Kutatóintézet Jelenkortörténet Osztályának vezetője