A mikroműanyag-szennyezés és az 5 mm-nél kisebb műanyagdarabkák mikroorganizmusokkal való kapcsolata a kutatási területe Prikler Bencének, aki jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD-hallgatója. Munkája során különösen az opportunista patogén Pseudomonas aeruginosa törzsek vizsgálatára, valamint ezek antibiotikum-rezisztenciájára, biofilmképző képességére, valamint a nehézfémekkel és egyéb szennyezőanyagokkal való kölcsönhatásaik vizsgálatára koncentrál. A kutatáshoz kapcsolódó egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor egy mintában először sikerült kimutatnia egy új, korábban nem dokumentált mikroműanyag–mikroorganizmus kapcsolatot. Ez a felfedezés ugyanis megerősítette őt abban, hogy jó úton jár.
Munkája során egyfelől feltérképezi a hazai vizes élőhelyek, például a Balaton és a Kis-Balaton mikroműanyag-koncentrációját, méghozzá olyan új mintavételi és mérési módszerek alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a mikroműanyagok típusának, méretének és mennyiségének pontos meghatározását. Emellett azonban kiemelt figyelmet fordít a szennyvíztisztító telepek mint potenciális mikroműanyag-források vizsgálatára is.
„A telepek tisztított kifolyóvize a felszíni vizek elsődleges mikroműanyag forrásának tekinthető, de ezen túl a keletkező szennyvíziszap is jelentős mennyiségben tartalmaz mikroműanyagokat, amelyek a talajba kerülve hosszú távú környezeti kockázatot jelentenek. Vizsgálataim során nemcsak a mikroműanyagok mennyiségét és típusát határozom meg, hanem a hozzájuk kötődő egyéb szennyezőanyagokat, például nehézfémeket is, amelyek tovább fokozhatják a környezeti kockázatukat.”
Bence munkája ugyanakkor szorosan összekapcsolódik a mikrobiológiai kutatásokkal is. A szennyvíziszapban található mikroműanyagok felszíne ugyanis ideális élőhelyet biztosíthat a különféle mikroorganizmusoknak, köztük pedig az opportunista patogén Pseudomonas aeruginosa törzseknek is. „Ezek a baktériumok képesek biofilmet képezni a polimerek felszínén, amely védelmet nyújt számukra a környezeti stressz és az antimikrobiális hatóanyagok ellen. A laboratóriumban izolálom ezeket a törzseket, meghatározom antibiotikum-rezisztenciájukat, és vizsgálom biofilm-képző képességüket különböző polimertípusokon.”
Bence elmondása szerint ez a kutatási irány azért is kiemelten fontos, mert így nemcsak a mikroműanyagok környezeti jelenlétét tudja feltárni, hanem azok komplex kockázati profilját is, amely egyaránt magába foglalja a kémiai és biológiai veszélyeket. „A mikroműanyagok, a nehézfémek és a patogén mikroorganizmusok együttes előfordulása komoly környezeti és közegészségügyi fenyegetést jelenthet – különösen akkor, ha a szennyvíziszap mezőgazdasági területekre kerül. A munkám célja, hogy ezeknek az összefüggéseknek a feltárásával hozzájáruljak a mikroműanyag-szennyezés csökkentéséhez, a szennyvíziszap biztonságos kezeléséhez, valamint a környezet és az emberi egészség védelméhez.”
Mint meséli, gyermekkora óta a természet szeretete határozta meg érdeklődését: David Attenborough filmjein és a National Geographic műsorain nőtt fel, amelyek nagyban alakították világképét. Úgy érzi, a környezetvédelmi kutatás az a terület, ahol tudományos munkája valódi hatást gyakorolhat a bolygó élővilágának megóvására. Nem véletlen, hogy példaképének is Sir David Attenborough-t tartja, akinek munkássága tanította meg őt a környezetvédelem fontosságára.
„Úgy gondolom, a kutatás alapja a folyamatos kíváncsiság és a tudásvágy. Ha valaha teljesen elégedett lennék a karrieremmel, az azt jelentené, hogy már nincs új felfedezni valóm – és akkor talán eljönne az ideje annak, hogy lezárjam a pályámat. Az is igaz, hogy folytonos kihívások és kudarcok között kell helytállni, és közben megőrizni a pozitív hozzáállást. A környezetvédelemben dolgozva ez különösen igaz, mert az eredmények gyakran lassan jönnek, de minden apró siker számít” – véli Bence.
Ahogy meséli, szerencsésnek érzi magát, mert a munkája egyben a hobbija is. Emellett rajong a Forma–1-ért, ezért a futamokat hétvégente mindig figyelemmel kíséri, néha pedig gokartozni is eljár, hogy személyesen is átélhesse az autósport izgalmát. Ezeken kívül nagy szenvedélye még a búvárkodás, így az évente egyszer-kétszer esedékes nyaralások során mindig szakít időt arra, hogy a víz alatti világból is feltöltődjön.
A Kutatók Éjszakája 2018-ban elindított egy kezdeményezést, a Brain Star rovatot. Az interjúsorozat célja a sokszínű kutatói hivatás bemutatása, a kutatói és fejlesztői munka vonzóvá tétele a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt.