Mit keres a szaloncukor a mikroszkópban? Hogyan működnek együtt az agyféltekéink? Mitől van egyre több fiatal szerhasználó? Örökölhető-e a demencia? Komoly kérdések komoly válaszokkal közérthetően, interaktívan a Kutatók Éjszakáján. Az alábbiakban izgalmas orvostudományi programjaink között böngészhetsz. 

Irány a genetikai labor! Mintavételtől a leletig, és még tovább

Vegyél részt egy különleges utazáson a genetika rejtett világában, ahol idegenvezetőid bemutatják:

• hogyan épül fel és milyen szerepet játszik a genetikai örökítőanyag (DNS és RNS)
• hogyan nyerik ki és manipulálják a nukleinsavakat
• miként használják a legkorszerűbb molekuláris genetikai módszereket (PCR, CMA, WES) a gyógyításban

És ez még nem minden! Végigkísérnek a vérvételtől a kész genetikai diagnózisig, megmutatják a valódi laborberendezéseket munka közben, és beengednek a genetika diagnosztika kulisszái mögé. Fedezd fel, milyen csodák rejlenek a tudomány egyik legizgalmasabb területén! Vár téged a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának Molekuláris Genetikai Laboratóriuma!

Így neveld az őssejtedet! – szabadulószoba

A Semmelweis Egyetemen rövid ismertetőt kapsz az őssejtekről, klinikai jelentőségükről és felhasználásukról. Megnézheted a labort, majd egy szabadulószoba keretein belül interaktív feladatok megoldásával sajátíthatod el az alapvető labormunkákhoz szükséges technikákat. 

Designer drogok, közösségi média – hogyan változnak függőségeink?

Hogyan változott a szerhasználat az elmúlt években? Dr. Olasz Anna előadásában arról beszél, mi állhat a korai szerhasználat mögött, hogyan hat az új közeg, a társas nyomás és a stressz a fiatal felnőttek szokásaira, illetve hogy milyen szerepe van a társadalmi helyzetnek a szerhasználat kialakulásában.

Sokakat érintő kérdés az új szerek megjelenése, mind a kémiai, mind a viselkedéses addikciók területén. Előbbiek között nagy problémát okoznak a könnyen elérhető és olcsó szerek (designer drogok, Elf Bar), utóbbiak között a közösségi média, a hírfogyasztás és a videojátékok, amelyek egyre inkább érintik a középkorú és idősebb generációt is.

Mindezeken túl betekintést nyerhetsz a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet mindennapjaiba, megismerheted az alkalmazott terápiás módszereket, és azt, hogyan támogatják a szakemberek a páciensek egészségét és rehabilitációját. Az előadás után kötetlen beszélgetés vár. 

Az a kritikus egy perc – triázs játék

Képzeld el, hogy egy kórház sürgősségi osztályán vagy, ahol minden perc számít! Belépéskor egy tünetkártyát kapsz és a bátrabbak igazi triázs teamként dönthetnek arról, ki kerül előre és ki várhat. Vajon könnyű besorolni a panaszokat? Próbáld ki magad a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium triázs játékában és derítsd ki, mennyire gyorsan és pontosan tudsz dönteni emberi sorsokról!

Demencia – genetikai örökség vagy megelőzhető betegség?

Hazánkban kb. 250 000 ember szenved demenciát okozó betegségekben, így ez az állapot szinte minden családot érinti valamilyen mértékben. A modern idegtudományi kutatások rámutattak, hogy az első tünetek előtt akár már 20 évvel kimutathatók azok az elváltozások az agyban, amelyek a későbbiekben felelőssé tehetők a demencia kialakulásáért. Milyen mértékben felelős ezért a genetikai háttér és mennyire a környezet? Megelőzhető-e a demencia? Ha a betegség már kialakult, visszafordíthatatlan? Az elmúlt évtized tudományos eredményei paradigmaváltást hoztak ezen a területen. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának munkatársai egy interaktív előadás, majd egy laborlátogatás keretében mutatják be az ezzel kapcsolatos eredményeket.

 A kezed titkos lakói – akcióban a kézszkenner 

A helyes kézhigiéné szabályait nem lehet eléggé kigyakorolni – ebben segít a Semmelweis kézszkenner, mely kíméletlen visszajelzést ad arról, elég alaposan mostál-e kezet. A betegek otthoni ellátása során fokozottan szükséges a kézhigiénés szabályok betartása, ennek buktatóira hívják fel a figyelmet ezen a programon. Mikroszkóp és kézszkenner szembesít vele, hányféle baktérium él a kezeden egy szabadtéri nap után. Készen állsz velük a találkozásra? 

Emlékeink nyomában

Hogyan alakítja ki és tárolja az agyunk az emlékeket? Milyen agyterületek vesznek részt ebben, hogyan erősödnek meg az idegsejtek közötti kapcsolatok, és mit nevezünk emléknyomnak? Zichó Krisztián előadásán mindezek mellett arról is szó lesz, hogyan vizsgálják a kutatók az emlékezést a rágcsálók viselkedésének elemzésével, és hogyan használják ehhez az olyan mai modern tudományos eszközöket, mint a fénnyel vezérelhető idegsejtek vagy parányi mikroszkópok, amelyekkel élőben figyelhetők meg az éppen aktív, világító idegsejtek.

Keresd a hibát! Mikroszkópos játék

Kromoszómából több vagy kevesebb? Törés, rövidülés? Szaloncukor a mikroszkópban? Hogy is van ez? Hogy mindez kiderüljön, az Országos Onkológiai Intézetben mikroszkópos játékkal és ajándék csokival várnak minden korosztályt!

Agyunk oldalisága – mi rejlik a jobb és bal agyféltekék mélyén?

Agyunk oldalisága fontos idegtudományi kutatási kérdés. Tudjuk, hogy a bal agyfélteke a logikai gondolkodásban és nyelvi készségekben kiemelten fontos, míg a jobb agyfélteke az érzelmek kialakításában és a téri tájékozódásban jelentős. A modern kutatási eredmények ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy az egyes agyi tevékenységek kivitelezése közben a két agyfélteke rugalmas együttműködése az emberre jellemző kognitív tevékenységek során mindennél fontosabb. Mi történik, ha ezek az oldalisági viszonyok megváltoznak? Milyen kapcsolatban állhat ez a betegségek kialakulásával? A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Neurokognitív Kutatási Központjának munkatársai saját kutatási eredményeiken keresztül, interaktív előadás formájában mutatják be az ezzel kapcsolatos eredményeket.

Az orvostudományt érintő programok teljes listáját ide kattintva éred el!