A rizs több mint 3,5 milliárd ember alapélelmiszere, termesztése azonban rendkívül erőforrásigényes és hatalmas környezeti, klímavédelmi és gazdasági terheket ró a világra. Egy nemzetközi kutatócsoport áttörést jelentő felfedezése révén azonban új korszak kezdődhet ezen a téren. A University of Massachusetts Amherst és a kínai Jiangnan University szakértői ugyanis rájöttek, hogy a nanoméretű szelén rizsnövényekre történő közvetlen kijuttatása drámai mértékben javítja a nitrogénhasznosítást, miközben csökkenti a műtrágya–szükségletet, növeli a terméshozamot és a szemek tápanyagtartalmát, valamint mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
A ScienceDaily cikke szerint a kutatók permetező drónok segítségével juttatták ki a szuszpenziót közvetlenül a növény leveleire és szárára, mivel így az anyag sokkal hatékonyabban hasznosul, mintha a talajból kellene felszívódnia. Az eredmények azt mutatják, hogy a nanoszelén alkalmazása miatt a rizs fotoszintézise 40 százalékkal erősödött, így több szén-dioxidot nyelt el és alakított szén-hidrátokká. Ezek a szén-hidrátok aztán elősegítették a gyökerek erőteljesebb fejlődését, a nagyobb, egészségesebb gyökerek pedig több olyan szerves vegyületeket szabadítottak fel, amelyek táplálták a talaj hasznos mikróbáit. És mivel ezek a mikróbák szoros együttműködésben dolgoznak a gyökerekkel, a rizs sokkal több nitrogént és ammóniumot tudott hasznosítani a talajból.
A végeredmény igen látványos: a nitrogénfelhasználás hatékonysága ugyanis 30 százalékról 48,3 százalékra ugrott, miközben a légkörbe kibocsátott dinitrogén-oxid és ammónia mennyisége 18,8-45,6 százalékkal csökkent. Ráadásul a kutatók azt is kimutatták, hogy a nanoszelén alkalmazásával a nitrogéntrágyázás mértéke 30 százalékkal mérsékelhető.
Mivel a rizstermesztés a globális nitrogénfelhasználás 15-20 százalékáért felel, ez az új technológia valódi ígéretet hordoz arra, hogy segítsen kezelni a hármas kihívást: a növekvő népességet, a klímaváltozást, valamint a mezőgazdaság egyre súlyosbodó gazdasági és környezeti terheit.