Brain Star rovatunkban fiatal kutatókat ismertetünk meg a nagyközönséggel. Pillants bele egy kutató, most éppen Bodor Zsanett életébe, aki a mézet kutatja. Találós kérdés: mivel foglalkozik az a kutató, aki imádja a vámpíros, vérfarkasos történeket, szívesen elmenne egy Rammstein-koncertre, Írországba fotózni, és szeretne megtanulni csodálatos tortákat és sütiket készíteni? Bizony, még mindig ugyanarról az emberről beszélünk. Bodor Zsanettnek meglehetősen sokrétű az érdeklődése, és ebből a felsorolásból csak az igazán szemfülesek találnák ki, mi lehet tudományos pályájának témája: a méz.

Zsanett már gyermekkorában is gondolkodott azon, hogy milyen jó lenne kísérletezni. Akkoriban ezt a vágyat a főzésben próbálta kiteljesíteni, aztán az egyetemen az élelmiszerkémia gyakorlaton beleszeretett a labormunkába. „A kutatásomban a mézek növényi és földrajzi eredetazonosításával és hamisítási eljárásainak feltárásával foglalkozom” – meséli a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszékének fiatal kutatója.

Na de nézzük, mit kell tudnunk erről a népszerű finomságról ahhoz, hogy kicsit jobban belekukkanthassunk Zsanett tudományos munkájába. A mézet méhek készítik különböző növényekről gyűjtött anyagokból, mint a nektár, a növényi nedvek vagy a mézharmat. Emiatt az úgynevezett fajtamézek összetétele és fiziko-kémiai tulajdonságai esetenként eltérőek (sőt még a földrajzi eredetnek is nagy hatása lehet az összetételre). Ezeket a tulajdonságokat méri és vizsgálja a mézekben Zsanették kutatása.

A vizsgálat célja többek között egy olyan adatbázis felépítése, amely összegzi a magyar mézek jellemző tulajdonságait. Nem is csoda, hogy amikor a kutatási területének legjellemzőbb tárgyairól érdeklődünk, Zsanett a pipettát és a mézesüveget említi meg.

A méz nem csak egy különleges állagú, sokrétűen használható ínyencség, hanem számos jótékony hatása is ismert, és mint sok más esetben, itt is sok múlik a minőségen. Mert elsőre talán meglepő lehet, de a mézet is hamisítják. Ezért Zsanett „mézes” vizsgálatainak másik célja egy olyan módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a mézek növényi és földrajzi eredetének azonosítását, valamint a hamisítás kiszűrését – vagyis Zsanett egyfajta nyomozást is végez.

„A mézek fiziko-kémiai mérései mellett két olyan technikát is alkalmazok, amely a mézekről egy ujjlenyomatszerű információt ad: azaz nem az egyes összetevőket azonosítja a mézekben, hanem a mért adatok alapján képes különbséget tenni egyes minták között.” Az egyik módszer az elektronikus nyelv, amely hasonlóan működik az emberi nyelvhez, csak magasabb az érzékenysége, és képes érzékelni a folyadékokban oldott kémiai anyagokat és ízanyagokat. A másik módszer pedig a közeli infravörös spektroszkópia, amivel az anyagok összetételére lehet következtetni.

Egy ilyen szokatlan tudományos téma is, mint a méz, millió irányba tud elágazni, és rengeteg feltáratlan titkot rejt még. Nem is kérdés, szakmailag mindig van hova fejlődni és tanulni – teszi hozzá Zsanett. „Ennek most az első állomása számomra, hogy a PhD-t befejezzem, és kutassak tovább.” Ha tudományos munkájában Zsanett egy dolgot kívánhatna, az mondaná, hogy sose kelljen feladnia a kutatást, és ezzel foglalkozhasson a jövőben is. „A mézeket mindig is kedveltem – mindig van a témában újdonság, sosem lehet megunni.”