A Győr környéki települések gyors növekedése egyre több ingázást generál. Mit jelent ez a levegőminőségre és a környezetre? A kutatás a közlekedés láthatatlan hatásait mutatja be számszerű adatokkal.

A városkörnyéki terjeszkedés és a közlekedés környezeti hatásai

A városok környékére költözés sok család számára vonzó alternatíva: nagyobb lakóteret, zöldebb környezetet és kedvezőbb ingatlanárakat kínál. A folyamatnak azonban kevésbé látható következményei is vannak.

Kutatásunk a győri agglomeráció szigetközi településein vizsgálta, hogyan változott a közlekedés és annak környezeti terhelése az elmúlt évtizedekben.

Növekvő lakosság, még több autó

Az eredmények szerint a települések lakossága jelentősen növekedett, ugyanakkor a személygépkocsik száma még gyorsabb ütemben emelkedett.

Egyes településeken a gépjárműállomány több mint három-négyszeresére nőtt, miközben az ingázás is többszörösére emelkedett. A mindennapi utazások döntő része továbbra is személyautóval történik.

Mit mutatnak a kibocsátási adatok?

A közlekedés környezeti hatásainak számszerűsítésére a nemzetközileg is alkalmazott COPERT emissziós modellt használtuk. Az 1401-es út forgalmi adatai alapján meghatároztuk a közúti közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy bár a járművek műszaki fejlődésének köszönhetően több hagyományos légszennyező anyag kibocsátása csökkent, a szén-dioxid és a szálló por mennyisége tovább növekedett a forgalom bővülése miatt.

A fenntartható közlekedés vidéken is fontos

A kutatás rámutat arra, hogy a fenntartható közlekedés kérdése nemcsak a nagyvárosok problémája.

A vidéki agglomerációk fejlődése, az ingázás növekedése és a lakóterületek terjeszkedése egyaránt befolyásolja környezetünk állapotát.

Támogatta: NKFIH alap MEC_26 154753. projekt