Amikor a természet a munkahely: az agrometeorológia és a békák

Brain Star rovatunkban fiatal kutatókat ismertetünk meg a nagyközönséggel. Pillants bele egy kutató, most éppen Dr. Simon-Gáspár Brigitta agrometeorológus életébe. Mi kapcsolja össze a Kis-Balaton melletti, természet közeli, vidéki gyermekkort a tudományos kutatások legmagasabb szintjeivel? A válasz sokkal kézenfekvőbb, mint hinnénk: az időjárás! Dr. Simon-Gáspár Brigitta az agrometeorológia kutatója már gyerekként testközelből ismerkedhetett a természet, az időjárás és a mezőgazdaság összefüggéseivel. Ez pedig aztán a tudományos pályáját is meghatározta.

Milyen idő lesz ma? Kell esernyő? Vigyek pulcsit? Az időjárás és ezért a meteorológia is szó szerint mindennapi életünk része. Azonban tudjuk, hogy az időjárási, éghajlati tényezők határozzák meg például a mezőgazdaság lehetőségeit is: ezt vizsgálja és kutatja az agrometeorológia nevű tudományág.

„Vidéki gyerekként a mezőgazdaság a mindennapjaim része volt, a természettel is szoros kapcsolatban álltam. Igyekeztem egy olyan területet találni, ahol mindkettővel tudok foglalkozni” – meséli Dr. Simon-Gáspár Brigitta kutató, aki már kamaszkorától kezdve tudatosan közelített az agrometeorológia izgalmas világához.

A kutatói életpályán folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézni, és soha nem lehet elégedett az ember – mondja Brigi. Mindig van valami új ötlet, egy új cél, amit el szeretne érni. Jelenleg munkatársaival vizsgálják például a szója klímaváltozásra adott válaszait, a vízben történő avarlebontást, de foglalkoznak a Balaton és a Kis-Balaton szabad, hínárral borított vízfelszíne és a náddal borított felszín párolgásának modellezésével is.

Amikor az agrometeorológiát legjellemzőbben megtestesítő dologról kérdezzük, Brigitta meglepetésre a békát említi. „A békák a népi hiedelem szerint képesek megjósolni az időt: elsősorban az eső közeledtével hangosan kuruttyoló békák juthatnak az eszünkbe.”

Saját szakterülete mellett a kutató nagyon szereti a csillagászatot is, a fekete lyukak létezésének bizonyítását tartja a legnagyobb tudományos felfedezésnek. „Lenyűgöznek ezek az égitestek, illetve az is, hogy mi, emberek, akik ilyen aprók vagyunk, meg tudunk figyelni ilyen felfoghatatlan nagyságú kozmikus eseményeket.”

Brigitta munkája igazi hivatás és szerelem, nem is válik szét igazán számára a hobbi, a szabadidő és a kutatói munka. „Sokat lehetek a természetben, szabadföldi méréseket csak meghatározott időjárási körülmények között végezhetünk, így a teljes tenyészidőszakban izgatottan várjuk, hogy az adott napon mehetünk-e mérni. A párolgásmérést pedig minden reggel el kell végezni, így munka előtt egy nyugodt órát tölthetek a szabadban, élvezve az ébredő természet fényeit és hangjait.” De persze vágyak és ötletek mindig vannak: Brigi szívesen elutazna Izlandra, bebarangolná a guatemalai Tikalt, és ha ezek megvalósultak, még jöhet egy teljes napfogyatkozás megcsodálása.

A forrásteremtés problémaköre a tudományos pályán gyakran felbukkan, Brigi is megemlíti, hogy örülne, ha az alapkutatások is nagyobb hangsúlyt kapnának. „Hiszen nem tudhatjuk, hogy ami ma »nem annyira fontos«, a jövőben milyen jelentőséggel bírhat. Elképzelhető, hogy egyszer egy ilyen kutatás mentheti meg a bolygót.”

2020. november 18.