Melyik a világ leggazdagabb dínó lelőhelye? Milyen egy robbantott csontváz? Hogy működik a biológiai életkorbecslés és milyen az a DNS-nyomozás? Gyere, mutatjuk, hol kaphatsz válaszokat ezekre az izgalmas kérdésekre!
Őslények, kőzetek, matematika egy helyen
El tudsz képzelni egy robbantott csontvázat? Hallottál már Pele könnyeiről? Vajon mekkora üvegbe fér bele egy strucc szíve? A tavaly 250. születésnapját ünneplő ELTE Természetrajzi Múzeum gyűjteményeiben ezekre és sok más kérdésre is választ találsz. Felfedezőjátékokkal, látványos és kézbe vehető preparátumokkal, lenyűgöző környezetben várnak az Ásvány- és Kőzettárban, a Biológiai és Őslénytani Kiállításon és a Matematika Gyűjteményben is.
Miről mesélnek a csontok? – antropológiai bemutató
A régészeti korú maradványok vizsgálatával értékes információt nyerhetünk az egykor élt népekről. Kik voltak, honnan jöttek, milyen életmódot folytattak, milyen betegségektől szenvedtek? Ezekre a kérdésekre a történeti embertan tudománya igyekszik választ adni. Az ELTE Természettudományi Karának bemutatóján megismerkedhetsz az emberi csontvázrendszerrel, bepillanthatsz a morfológiai nemmeghatározás és a biológiai életkorbecslés módszereibe, és néhány izgalmas patológiás esetben is elmélyedhetsz.
Dinoszaurusz-kutatás Magyarországon és a nagyvilágban
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány előadása röviden bemutatja a Kárpát-medencében folyó dinoszaurusz-kutatások történetét, kezdve Nopcsa báróval és az erdélyi dinoszaurusz lelőhelyekkel. Szó esik a rejtélyes 200 millió évvel ezelőtti mecseki dinoszauruszok lábnyomairól, melyeket lassan 60 éve ismerünk, és talán végre, sok évnyi kutatás után a csontjaik is előkerülhetnek. Áttekintheted a 85 millió évvel ezelőtti Bakony élővilágát a mára már világhírű iharkúti dinoszauruszokkal és más ősülőkkel. Megismerheted az őslénykutatók munkáját, azt az utat, mely a felfedezés pillanatától a leletanyag megismerésén át az egykoron élt állatok lehető legpontosabb rekonstruálásáig tart. Szó esik a legújabb kutatási módszerekről és vizualizációs technikákról, melyek új utat nyitottak a múlt élővilágának megismerésében. Végezetül pedig Kanada, Kína és Argentína kietlen pusztaságaira kalauzolnak, ahol a világ leggazdagabb dinoszaurusz lelőhelyei találhatók.
Hogyan nyerhető ki több száz vagy akár ezer éves csontokból a genetikai információ, és mit árul el a múlt nagy alakjairól? Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának bemutatóján megismerheted az archeogenetika módszereit, és azt is megtudhatod, hogyan azonosították macsói Béla herceget, aki az Árpád-ház és a Rurik-dinasztia leszármazottja volt. Egyedülálló alkalom, hogy bepillants a régmúlt titkaiba – most a tudomány eszközeivel!
Tojáshéjból orvosi csodapor? Igen!
Képzeld el: minden nap tonnányi tojáshéj végzi a kukában, pedig valójában igazi kincs rejlik benne! A tojáshéj tele van kalciummal, amelyből a tudomány segítségével hidroxiapatit készíthető – ugyanaz az ásvány, amelyből a csontjaink és fogaink épülnek fel. Nézd meg a NaTE programján a saját szemeddel, hogyan válik a „hétköznapi szemétből” orvosi alapanyag! Fedezd fel, hogyan tudja a tudomány új életre kelteni a tojáshéjat, és hogyan lesz belőle a gyógyításban is hasznos, értékes anyag.