Újraindul Brain Star rovatunk, amikor fiatal kutatókat ismertetünk meg a nagyközönséggel Pillants bele egy kutató életébe, először Dr. Zelena András tanatológiai kutatásába.

Két hét motorozás Szicíliában, naná, hogy Chopperen, butatelefon, semmi internet. Ilyen egy tanatológus kutató bakancslistája. Dr. Zelena András egy rendkívüli és súlyos témát választott kutatási területként, amelynek egyik legjellemzőbb tárgya nem más, mint a zsebünkben lapuló okostelefon.

A tanatológia a halállal, a veszteséggel és a gyászfolyamatokkal foglalkozik. „Sokakat viszolygással tölt el az elmúlásról való beszéd, kerülik a témát, pedig sajnos előbb-utóbb mindenki megtapasztalja egy szeretett személy elvesztésének szomorú érzését” – mondja dr. Zelena András, akinek kutatási területe a tanatológián belül is egy különösen izgalmas téma: az online gyász. A szakember példaképe nem is lehet más, mint a tudományág egyik legnagyobb mestere: Polcz Alaine.

Az interneten megosztjuk élményeinket, örömeinket, de veszteségeink és fájdalmaink is megjelennek profiljainkon, megosztott tartalmaink között. Ezek internetes, kommunikációs és pszichológiai megjelenése az online gyász. „Nem egy tejszínhabos, rózsaszín plüssmaci mellé csomagolt téma az enyém, nyomasztó egy baráti beszélgetésen lelkendezve mesélni róla, de mindenben támogat a családom és a barátaim” – meséli András, aki emellett foglalkozik a valós és idealizált énkép vizsgálatával is: hogy valójában mennyiben felelünk meg annak a képnek, amit mutatunk magunkról.

Minden tudós számára van egy jellemző tárgy, ami a leginkább reprezentálja kutatási területét. Dr. Zelena András esetében ez a tárgy természetesen az okostelefon. Az okostelefon-függőség (nomophobia) velünk élő problémája több szinten is izgalmas kérdéseket vet fel, a gyászfolyamatok tekintetében különösen. „Ha okostelefon-használót látok, rögtön az ugrik be, hány jó és hány fájó élmény megosztása történik egy óra alatt. Van-e segélykiáltás, valós vagy hamis a megosztott énkép, mit mutat magáról a használója, s közben milyen is lehet valójában.”

Érdekes, hogy bár az online gyász kutatása szorosan összefügg a 21. századi technológia vívmányaival, a fiatal tudós a világ legnagyobb felfedezéseként a tűzgyújtót és a svájci bicskát említ meg. „Okostelefonnal nem sokra mennénk egy hajótörés után egy lakatlan szigeten vagy egy jó kiránduláson. A »tűzcsiholó« és a bicska viszont életet menthet” – teszi hozzá.

A gyász nagyon összetett, megterhelő téma, így fontos, hogy a terület kutatója a szabadidejében megfelelően kikapcsolódjon, feltöltődjön. A kertészkedés, az autók, ha nincs Covid, a színházba járás, no meg az olvasás mellett András legnagyobb szenvedélye az autóvezetés. Lazításként robogóval kirándul a hegyekben – és így persze már bakancslistás terve is teljesen érthető.

Zelena András munkájának óriási elismerése volt, hogy elnyerte az „ország egészséghőse” díjat az Innovátor, vagyis újító kategóriában 2018-ban, illetve a Nemzet fiatal tehetsége díj kétszeres elismertje. De nincs megállás, hiszen egyik szakmai célt tűzi ki a másik után, amivel folyamatosan motiválja is önmagát. „Most a habilitációra koncentrálok, ez a PhD utáni következő tudományos fokozat, aztán a Magyar Tudományos Akadémia doktora megszerzése…” A jövő kis tudósainak pedig azt üzeni, hogy ne feszengjenek, minden kérdést bátran tegyenek fel. „A kérdések viszik előre a világot, a megismerés, a kételyek eloszlatása a cél.”